Önkormányzat

 

A Hivatal nyitvatartása:

Minden munkanap 7.30-tól 16.00-ig, pénteken 13.30-ig.
Postacím: 8412 Veszprém-Gyulafirátót, Posta u. 15.
Telefon/Fax: 88/457-180


Képviselői fogadóóra

Minden hónap első szerdáján 14.00-tól 18.00-ig.
Helyszíne a gyulafirátóti Polgármesteri Hivatal épülete.
Ezen túl minden, a települést és lakóit érintő kérdésekben szívesen áll rendelkezésre Czaun János a 0620/472-3483 -as mobil számon.

 

Közérdekű

A helyi közvilágítási hibabejelentő elérhetősége: 0630/812-0265, központi call center: 0680/205-020 és 0640/330-330 , valamint 0620/459-9666 és 0630/459-9666

E.on árammal kapcsolatos általános hibabejelentő száma: 0680/205-020 és 0680/533-533

 

 

 

 

 

Városrészi Tanácskozás (2012. január 31.)

Január utolsó napján - a legutóbbi lakossági fórumon felmerült igénynek megfelelően - tanácskozásra hívtam össze Gyulafirátót lakóit a Gyulaffy iskola tornatermébe. A meghívót minden postaládába eljuttattuk, ebben már egy előzetes kalkulációt olvashattak az érdeklődők Gyulafirátót pénzügyi helyzetéről. A Tanácskozáson részt vett Porga Gyula, Veszprém polgármestere, Dr. Mohos Gábor, Veszprém jegyzője és Scher Ágota, a pénzügyi iroda vezetője is. Ők válaszoltak a Veszprémet, illetve Gyulafirátót jövőjét érintő kérdésekre. A Tanácskozáson a jelenlévők hiteles és pontos tájékoztatást kaphattak a városrész Veszprémről való leszakadásának lehetőségeiről, illetve egy esetleges önálló Gyulafirátót költségvetési számairól. A Tanácskozáson megígértem, hogy ezeket a számokat és tényeket hamarosan a település egészének tudomására hozom, ennek az ígéretemnek ezúttal eleget is teszek.

Mindenek előtt le kell szögezni, hogy az általam közölt számok, amelyek az önálló Gyulafirátót jelenlegi költségvetését jelentenék, 2011-es tényeken alapulnak, a legfrissebb teljes év adatait közöltem. Fontos tudni, hogy 2013. január 1-től az általános iskolák állami fenntartásba kerülnek, így a kiadási soron biztosan csökkenés történik, de várhatóan ezzel arányosan a bevételek is csökkenni fognak. Ennek fényében elmondható, hogy a jelenlegi szolgáltatási színvonal fenntartása mellett körülbelül 200millió Ft. hiánnyal kalkulálhatunk. Természetesen ez csökkenthető, sőt, akár teljesen meg is szüntethető. Leválás esetén az új település vezetőinek kell majd eldönteni, mely szociális juttatásokat kívánják megszüntetni, milyen jelentős leépítéssel (ez elsősorban az óvoda dolgozóit érinthetné), vagy kulturális rendezvényeink, ezek közül is a falunapok színvonalának jelentős csökkenésével, a fejlesztési és felújítási munkák befagyasztásával számolnának.

A bevételek jelentősen nem növelhetőek adóemelés nélkül, és véleményem szerint még ez sem vezetne célra, mivel Gyulafirátóton nincs sok vállalkozás, és úgy érzem, az emberek teljesítőképessége a végéhez közeledik - ezért is tiltakoztam annyira a telekadó bevezetése ellen. Új befektetők, vállalkozások Gyulafirátótra csábítása pedig sok nehézségbe ütközik, amik közül ki kell emelnem egy sajnálatos adottságunkat: Gyulafirátóton nincsenek iparterületnek alkalmas, önkormányzati tulajdonban lévő telkek. A rendszerváltás során szinte minden köztulajdonban lévő használható telek magántulajdonba került, így fejlesztésre csak ezek visszavásárlásával nyílna mód, ami jelentős önerőt igényelne az önkormányzattól - persze bizonyára lennének magánszemélyek, akik ezzel jól járnának.

Fontos témaként merült fel a Tanácskozáson a helyi járat kérdése. A Balaton Volán tájékoztatása szerint a 23-as helyi járat Gyulafirátót önállóvá válásának pillanatában megszűnne, és az új település vezetői, valamint a Volán illetékesei megállapodásán múlna, milyen helyközi járatokkal lehetne pótolni azokat. A menetjegyek ára alig változna (az elővételben vásárolt 245 Ft-ról 250 Ft-ra nőne), a bérlet ára viszont jelentősen változna, ami közül a tanuló-és nyugdíjas bérletet kell kiemelni. A tanulóbérlet jelenlegi, helyi 2250 Ft-os ára 960 Ft-ra csökkenne, míg a 65 év alatti nyugdíjasok bérlete szintén 2250 Ft-ról 9580 Ft-ra nőne. A legnagyobb számban vásárolt dolgozó bérletjegy a helyi 6600 Ft-ról 9580-ra módosulna. Fontos megjegyezni, hogy a távolsági buszbérlet Veszprém buszpályaudvaráig érvényes, a város távolabbi pontjait újabb jegy vagy bérlet vásárlásával lehetne csak elérni. Azt is el kell mondani, hogy a távolsági bérlet árához a munkáltatók többsége hozzájárul, így mindenkinek magának kell utánaszámolnia, jól vagy rosszul járna-e a váltással.

Kérdés volt még a gyulafirátóti kutak tulajdoni helyzete és bevételei is. A Bakonykarszt Zrt. tájékoztatása szerint Gyulafirátót területén hét kút található, ebből kettő (az ún. "községi" és a 2. sz.) látja el teljes egészében Gyulafirátótot vízzel. A másik öt szállít Veszprémbe is vizet, de ezeket csak ritkán használják, mivel a gyulafirátóti a várostól legtávolabbi vízbázis, így az itt kinyert víznek a legnagyobb a szállítási költsége. Az elmúlt három év átlagát számolva a gyulafirátóti vízbázis Veszprém vízhasználatának 12,48%-át adta. Gyulafirátót leválása esetén további problémát jelentene, hogy a kutakat Veszprém (még az egyesülés előtt, az 1980-as években), illetve az akkori Városi Vízmű fúratta. Az természetes, hogy önállóság esetén Gyulafirátót részesedést kapna a Bakonykarszt ZRt-ben, ennek aránya kb. 3% lenne. Az osztalékot a tulajdonos önkormányzatok azonban nem kapják meg közvetlenül, hanem a vállalat közműfejlesztésekre fordítja.
Felmerült még a lőtérből befolyó jövedelem. Sajnos a lőtér a Magyar Honvédség kezelésében van, annak használatáért, vagy a zajártalom kárpótlásáért nem fizet az Önkormányzatnak.

Tisztelt Gyulafirátótiak! Gyulafirátót egy kulturálisan önálló, saját közösségi életet élő, saját intézményrendszerrel (iskola, óvoda, művelődési ház, posta, orvosi rendelő, gyógyszertár, pénzintézet, boltok, stb.) rendelkező település most is, bár közigazgatásilag kétségtelenül Veszprém része. Az önállóság növelése érdekében 2006-ban megnöveltem a helyi képviselők számát 3-ról 5-re, megalkottuk a Gyulafirátóti zászlót, öt éve saját kulturális díjunk van: a Hadnagy László díj, és a helyi önkormányzat gyakran erején felül is támogatja a helyi rendezvényeket, a kulturális életet. Immár hatodik éve érzem azt, hogy óriási hiba volt Gyualfirátótot annak idején, 1984. január elsején, a helyiek megkérdezése nélkül, a megyei MSZMP  pártbizottságának utasítására Veszprémhez csatolni. Azt is látom, hogy volt egy történelmi pillanat, 1990-1994, amit akár a magyar önkormányzatok újkori virágkorának is nevezhetnénk, amikor Gyulafirátót leválhatott volna Veszprémről anélkül, hogy jelentős kárt szenvedett volna, sőt, óriási lehetőségek nyíltak volna meg előtte. Ám a település akkori vezetői más utat választottak, ezt én nem szeretném minősíteni, ez már történelem. Az se az én dolgom, hogy hány telket szereztek akkor ilyen vagy olyan módon. Én most, 2012 elején Gyulafirátót egészéért érzek felelősséget, ezért kötelességem az igazságot és a tényeket Önök elé tárni. Tény, hogy Gyulafirátót meg tudna élni önállóan, de az is tény, hogy most senki se tudja megmondani felelősen, hogy hogyan. A leszakadás jogilag legkorábban 2014-ben lehetséges, az akkori törvényeket, egy háromezres település költségvetésének alakulását most senki se tudja megjósolni. Az is tény, hogy fájdalommentesen nem fog menni a leválás. Nehéz kérdésekben kell majd döntenünk, mint arra fentebb már céloztam. Az Önök feladata eldönteni, éreznek-e magukban akkora erőt, és Gyulafirátótban akkora összetartást, hogy ezt veszekedések és széthúzások nélkül megvalósíthassuk, vagy sem. A döntés az Önök kezében van, én pedig azt tiszteletben fogom tartani, hisz az én feladatom képviselőként az Önök szolgálata - dönteni viszont a gyulafirátótiak helyett nem tudok. Kérem, amikor mérlegelnek, a szívükre és az eszükre egyaránt hallgassanak!

Üdvözlettel:

Czaun János

Változás a telekadóban (2012. január 26.)

Veszprém város közgyűlése - a gyulafirátóti és kádártai lakossági fórumok tapasztalatait is figyelembe véve - a decemberben bevezetett, január elsejétől hatályos telekadó módosításáról döntött. A változások több szempontból, jelentősen érintik a gyulafirátóti telektulajdonosokat.

1. Legjelentősebb változás, hogy a III. övezetben (amelybe Gyulafirátót is tartozik) 120-ról 20 Ft./m2/év-re csökken a telekadó mértéke.

2. Mentesül a telekadó megfizetése alól az, akinek a telke aranykorona értéktől függetlenül tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll. Erről igazolást a falugazdásztól lehet beszerezni.

3. Mentesül a telekadó alól az a magánszemély tulajdonos, aki az adóévet megelőző évben önkormányzat által szervezett vagy lakossági önerős kommunális közműberuházáshoz hozzájárulást, befizetést teljesített, és a mentességet kéri.

4. Végül pedig mentes a hatályos Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv szerint egyébként beépítésre szánt telek, amely esetében a telek egyéb sajátosságai miatt (geometriai alakja, domborzata vagy közmű érintettsége stb.) ésszerűen építhető épület telepítéséhez szükséges építési hely nem jelölhető ki.

2014-ben lehetne önálló Gyulafirátót
forrás: www.vehir.hu

A telekadó körül felcsapó érzelmek és indulatok új irányba vitték el a rátóti városrész lakosait, így a kedd estére összehívott fórum témája Gyulafirátót önállóvá válásának kérdése volt.


Czaun János

A városrészi tanácskozásként megrendezett fórum céljaként a találkozót összehívó Czaun János képviselő „hiteles, pontos és világos információk” szolgáltatását fogalmazta meg, hogy a városrésznek milyen lehetőségei vannak – akár a szakadás, akár a jelenlegi helyzet mellett döntenek majd a későbbiekben.


dr. Mohos Gábor

A későbbiekben kifejezésnek itt különösen nagy jelentősége van, hiszen ahogy a tanácskozásra meghívott dr. Mohos Gábor jegyző is rávilágított, a „községegyesítés megszüntetése” legkorábban 2014 októberében történhet meg egy több lépcsőből álló folyamat végeredményeként, melynek legvégén a köztársasági elnök áll.

– Elindulása után az eljárásnak végig jogszerűnek kell lennie, mivel a minisztérium a legkisebb szabálytalanság esetén elutasíthatja a kezdeményezést – hívta fel a figyelmet a jegyző, majd nyomatékosította: 2014 októbere az az időpont, amikor az önálló önkormányzat létrejöhet, és megkezdheti működését.


Scher Ágota

A hiteles tájékoztatás érdekében Scher Ágota, a városháza pénzügyi irodájának vezetője tájékoztatta arról a jelenlévőket, hogy Gyulafirátót költségvetése miként nézne ki önálló településként a 2011-es számadatokat alapul véve. Az irodavezető összefoglalásából kiderül: Rátót éves szinten 270 millió forintos bevétellel számolhatna, ugyanakkor csak a működési kiadások 345 millió forintot vinnének el a kasszától, amiben még nincs benne a beruházások, felújítások 30 milliós költsége.

A tanácskozáson a 300 résztvevőből sokan kértek és kaptak is szót, voltak azonban visszatérő felszólalók is, így hozzászólt a témához Csunyi János is, aki úgy fogalmazott: „nem mondom azt, hogy váljunk el minden áron”, de azért a kezében tartott papírok és a felsorolt adatok mennyiségéből úgy tűnt, felkészült erre a lehetőségre is.

A gyulafirátóti lakos javasolta, hogy a döntés előtt nézzék meg más, hasonló nagyságú és önálló települések példáját. – Nem örülök annak, hogy Rátót az elszakadás felé megy – húzta alá.

A város vezetése a rátótiak mellett áll, segíteni jöttek ide – ezt erősítette meg Porga Gyula polgármester is, aki Gyulafirátótot Veszprém szerves részének tekinti, majd beszámolt arról az országos szinten megfigyelhető tendenciáról, mely szerint az önkormányzatok sokkal inkább az együttműködés irányába tesznek lépéseket. A polgármester ugyanakkor egyetértett azzal az általános vélekedéssel, hogy fontos a városrész képviseletének markáns megjelenése Veszprém költségvetésében.

A keddi fórumnak nem volt joga eldönteni, hogy a városrész rálépjen-e az önállóvá válás útjára, de dr. Mohos Gábor hangsúlyozta: ha a február 23-i közgyűlés úgy dönt, akkor a következő – már rendeleti úton létrehozott és szabályozott – falugyűlésen határozhatnak a városrész útjáról.

Porga Gyula polgármester elmondta: ő maga fogja a testület elé terjeszteni az ügyet, a döntés onnantól kezdve a rátótiak kezében van.

Évbúcsúztató (2011. december 14.)

Kedves Gyulafirátótiak!

Ilyenkor, év vége táján szokás megállni egy pillanatra, hogy visszatekintsünk az elmúlt év eredményeire, és elhatározásokat tegyünk a jövőre nézve - ezt teszem most én is.

A 2011-es év, bár nem a látványos beruházások éve volt, mégis eredményesnek mondható Gyulafirátót történetében. Hogy a legnagyobb beruházásokkal kezdjem: elkészült és átadásra került a védőnői szolgálat épülete mintegy 35 millió forint értékben. Megszépült és kibővült a sportpályán lévő öltöző épülete is, az átadása ennek hamarosan megtörténik. Hat utcában végeztünk árokjavítási munkákat, és ideiglenesen rendbe tettük a Vizi utca útfelületét, dréncsövekkel vezetve el a talajvizet alóla. Júniusban táblát avattunk a szovjet megszállás utolsó polgári áldozata emlékére, és átadtuk az ötödik Hadnagy László díjat.

Az év legnagyobb nyertesei mégis az intézményeink voltak. Ezek közül ki kell emelnem a Gyulaffy László Általános Iskolát, amelyre idén több, mint 40millió forintot fordítottunk. A munkák során megújult a tetőszerkezet nagy része, új burkolatot kapott az udvar és áthelyeztük a pincében lévő kazánokat. Másik intézményünkben, a Kastélykert Óvodában a  vizesblokk újult meg, kicseréltük a teraszajtót, valamint új fűnyírót és gyerekasztalokat vásároltunk. A Művelődési Házban teljesen átépül a vizesblokk, valamint lecserélésre kerültek a könyvtár megöregedett polcai is. A felsorolásból nem szabad kifelejteni az alsó temetőt, ahol a ravatalozó előterét térkővel burkoltuk, és kicseréltük a nyílászárókat. Ugyanitt, lakossági igény miatt lehetőséget biztosítottunk a hamvasztásos temetésre egy urnaparcella kiépítésével.

Ám sok munka vár ránk 2012-ben is. Beadtuk azt a pályázatot, aminek sikeres elbírálása esetén mintegy 170millió forintból a Zirci utca felső szakaszát, és a Pásztor utca-Vizi utca csapadékvíz elevezetési problémáit tudjuk megoldani, amivel a jövőben elkerülhető lesz a 2010 tavaszán kialakult özönvízszerű állapot. Valószínűleg ebben az évben fog elkezdődni a Gyulafirátótot és Kádártát elkerülő út kivitelezése, és remélhetőleg a Halastó rendbetétele is.

Köszönöm mindazoknak, akik a fáradozásainkat segítve szolgálják a közösséget, hogy Gyulafirátót élhetőbb, barátságosabb település legyen. Minden itt lakónak áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok a helyi önkormányzat és a magam nevében!

Czaun János

Menetrend változás! (2011. október 20.)

A Balaton Volán tájékoztatása szerint változást vezetnek be egy, a településünket is érintő járatnál. Eszerint a 7303 Bakonycsernye-Zirc-Veszprém autóbuszvonalon, a munkanapokon 5.30-kor Bakonycsernye-Veszprém viszonylatában közlekedő autóbuszjáratot Gyulafirátót felsőnél, Gyulafirátót bejárati útnál valamint Kádárta bejárati útnál utazási igény hiánya miatt nem állítják meg.

Honvédségi hírek (2011. november 28.)

A Bakony Harckiképző Központ tájékoztatása szerint a közeljövőben az alábbi éleslövészetek várhatók Gyulafirátót közelében:
- november 28.-december 2. Katonai tevékenység 14.00-24.00 (közepes zajhatás)
- december 12-13. Katonai tevékenység 8.00-18.00 (kis zajhatás)
A lőtérrel kapcsolatos információk a laktanya ügyeletesétől kaphatóak a 88/549-500-as telefonszám 31-55-ös mellékén. A lőtér területén való illetéktelen tartózkodás szabálysértési eljárást von maga után, illetve a lövészetek és katonai tevékenységek ideje alatt a lőtér területére történő behatolás fokozottan baleset-és életveszélyes!
Megértésüket köszöni Mészáros József alezredes TÖF (pk.h.)

Néhány gondolat a Német utcai Befogadó Otthon lakóiról (2011. nov. 25.)

 

A Gyulaffy László Általános Iskolába járó gyerekek és szüleik, valamint pedagógusok is jelezték, hogy az utóbbi időben több probléma, konfliktus is kialakult az intézményben a Német utcai befogadó otthon lakóinak viselkedése miatt. Az Iskola vezetése és a helyi Önkormányzat közösen próbál megoldást találni a fenntartó Megyei Önkormányzatnál, és sikerült is előre lépni, például a befogadó otthon nevelői létszámának növelésére kaptunk ígéretet.

Ám ahhoz, hogy pontosan értsük, miért is kerülnek Gyulafirátótra ezek a gyerekek, és átérezzük az ő nehéz és nehezen feldolgozható helyzetüket, mindenképpen meg kell ismernünk azokat a körülményeket, amik ide juttatták őket. Az alábbiakban Dr. Imre László megyei főjegyző úr leveléből idézünk, a teljes levél ide kattintva megtekinthető, letölthető.

 

 „A befogadó otthonba került gyermek a beutalását megelőzően már sok traumát, nehéz helyzetet, és hatósági intézkedések sorát élte át, majd végül a vérszerinti családjából való kiemelése is megtörtént.

Az ideiglenes hatállyal beutalt gyermeknek az otthonban, családja nélkül, idegenek között kell élnie.

Az itt élő gyermekek legtöbbje szülői elhanyagoló bánásmód, a szülők negatív életvitele, az ebből adódó nem megfelelő szocializáció, illetve az érzelmi biztonság hiányára visszavezethető viselkedési problémák miatt kerül be, de előfordul a szülő betegsége, vagy halála is a bekerülés okai között. A bekerült gyermekek lelkileg sérültek. Sok rossz történt velük, haragszanak a világra is. Azt érzik, hogy őket nem fogadják el, ők nem kellenek senkinek. A befogadó otthonban eltöltött idő is bizonytalanságban telik számukra, hisz a további sorsukról való hatósági döntést várják. Sok megdöbbentő cselekedetük során arról szeretnének meggyőződni, hogy új környezetükben meddig tart a tolerancia velük szemben. Szeretnének a figyelem központjába kerülni, szeretnék, ha rájuk figyelnének. A szeretet, az elfogadás igénye, a biztonság iránti vágy, az elszenvedett traumák, a nélkülözött figyelem és a szeretethiány miatti harag, elkeseredettség befolyásolja cselekedeteiket.

 

Az érzelmi problémákkal bekerülő gyermekek az otthon szabályaihoz nehezen alkalmazkodnak, a kötöttségeket nehezen tűrik, kevésbé szabálykövetők. Tevékenységüket a pillanatnyi helyzet, a pillanatnyi érzés irányítja. A bekerülést követő szerető fogadtatás kezdetben megdöbbenti, majd az elfogadás mind többször való megélése kicsit nyitottabbá teszi őket. Az otthonban a kidolgozott módszerek alkalmazásával, valamint az elfogadottságuk éreztetésével általában kezelhetők.

Probléma a külső környezettel alakul ki. Az otthonban élő gyermekekkel szemben ma is nagy az előítélet. Kiemelt figyelmet kapnak az otthonon kívül, melyre a válaszreakciójuk olyan, amivel kitűnnek. Sajnos ez a legtöbb esetben negatív cselekedet, de számukra meghozza az odafigyelést, a központba kerülést, a velük való foglalkozást, ők a fontosak valakik számára. Sikerélmény kellene számukra, ahol a pozitív dolgokkal is elismerést kaphatnának. A feléjük forduló figyelem, az elfogadás, a türelem fontos tényezők a velük való foglalkozás, sőt az egymás mellett élés során is.

 

A befogadó otthonban élő gyermekek áldozatok, melyért a család, az egész környezetük, a társadalom is hibás. Ezek a gyermekek nagy bajban vannak. A környezet számára elviselhetetlennek tűnő viselkedésük, magatartásuk az ő segélykiáltásuk, hogy figyeljetek rám, én is vagyok, velem is törődjetek!

A gyermekvédelmi szakellátó rendszerbe kerülve szakemberek foglalkoznak velük, a problémáik kezelését megkezdték. Nagyon nehéz velük, főleg a nem szakemberekből álló környezetnek. Ennek ellenére segítsük őket legalább azzal, hogy nem viseltetünk előítélettel irántuk. A türelem, a jó szó, a szeretettel való feléjük fordulás sokat segíthet. Az elítélendő, rossz cselekedeteikre azonnal ne haraggal, bántással reagáljunk, hanem inkább egy beszélgetés során tisztázzuk a dolgokat. A lényeg, hogy azt érezze, hogy nem őt, hanem csak a cselekedetét nem tudjuk elfogadni.

Ezek a gyermekek betegek, nem a testük beteg, hanem a lelkük. Kérjük, segítsenek nekik!”

Elkélszült a Pásztor utcai vízvezeték kiváltása (2011. október 12.) 

Gyulafirátóton, a Pásztor u. térségében az önkormányzat a településrendezési terv elkészíttetésekor új építési telkek kialakításáról döntött.

Az új telkeket azonban még a helyi TSZ. idejében megépített 150 mm átmérőjű nagynyomású PVC ivóvízvezeték nyomvonala keresztezte, veszélyeztetve ezáltal az újonnan megépülő lakóházakat, illetve nehézségeket okozva a vízi-közmű szolgáltató BAKONYKARSZT Zrt.-nek az esetlegesen felmerülő meghibásodások elhárításában. Következésképpen a BAKONYKARSZT Zrt. vezetősége a tulajdonos önkormányzattal egyeztetve a tárgyi vízvezetékszakasz felújításának mielőbbi elvégzéséről döntött.

A 2011. augusztus-szeptemberi időszakban zajló munkák során a BAKONYKARSZT Zrt. a földmunkákat végző alvállalkozó bevonásával 315 fm NA 160 mm átmérőjű kemény polietilén (KPE P10) vízvezetéket fektetett le új, közterületi nyomvonalon, a kivitelezési munkákat egy db házi bekötés felújításával és egy db vasbeton tolózárakna megépítésével egészítve ki.

A tárgyi vezetékszakasz kiváltásával a térségben már megépült, vagy ezután épülő lakóházak vízellátásának üzembiztonsága, illetve a lakóházak, ingatlanok esetleges csőtörések elleni védelme teljes mértékben biztosított.

Vállalkozó vállalkozókat keresünk! (2011. szeptember 1.)

A Gyulafirátóti Kálvária épületegyüttese méltán dísze településünknek, messze földön híres - hogy csak egy példát említsünk: pontos mása a Szentendrei Skanzenben is megtalálható. Aki mostanában arra jár, szomorúan tapasztalja, hogy bizony az időjárás viszontagságai nem kímélik, és egyes stációk eléggé leromlott állapotba kerültek.

Ezért az Önkormányzat és a Plébánia összefogásában a teljes felújítást tervezzük, anyagi lehetőségeink viszont meglehetősen szűkösek. Keressük tehát azokat a helyi vagy velünk szimpatizáló vállalkozókat, magánszemélyeket, akik akár munkával, akár anyagi segítséggel támogatni tudnák a kálvária felújítását. A felújításhoz szükséges építőanyagokat az Önkormányzat biztosítja, legnagyobb segítség a szakszerű munka lenne. Kérjük, hogy aki támogatni tudná a felújítást, az akár a Plébánia, akár a helyi Önkormányzat irodájában jelezze ezt!

Köszönettel:

Dr. Galambos Iván plébános,
Czaun János a Városrészi Önkormányzat vezetője

Gyulafirátóti civil szerveztetek támogatása (2011. október 24.)

Gyulafirátót Városrészi Önkormányzat kezdeményezésére Navracsics Tibor miniszter úr Gyulafirátóti civil szervezetek támogatása mellett döntött. A támogatás minden egyesület esetében 100-100ezer Forint. A kedvezményezett egyesületek:
a „Ne felejts!” Közhasznú Alapítvány, ami gyermekprogramokhoz, kézműves foglalkozásokhoz használhatja fel az összeget;
a Kövirózsa Alapítvány, ami művészeti csoportok útiköltségére, vendéglátására fordíthatja a pénzt;
a "Gyulafirátótért" Közhasznú Egyesület bútorokat vásárolhat az általuk használt helyiségekbe;
a Gyulafirátóti Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület nemzetiségi ruhák vásárlására fordíthatja a rendelkezésére álló összeget.
A felhasználás céljáról természetesen mindegyik szervezettel megtörtént az előzetes egyeztetés.

A civil szervezeteknek Gyulafirátótért végzett eredményes munkát és sok sikert kívánunk:
Gyulafirátót Városrészi Önkormányzat

Megkezdődött a népszámlálás! (2011. október 1.) 

Magyarországon 2011. október 1-jén népszámlálás kezdődött, amely október 31-ig tart. Az összeírásban a részvételt és a hiteles adatközlést törvény teszi kötelezővé. A népszámlálás teljes körű lakás- és személyösszeírást jelent, eszmei időpontja 2011. október 1. (szombat) 0.00 óra, a válaszokat ennek az időpontnak megfelelően kell megadni. A népszámlálás során felvett adatok csak és kizárólag statisztikai célokat szolgálnak, felvételük és feldolgozásuk során az adatvédelmi törvény előírásai érvényesülnek.

Magyarország területén a népszámlálás során számba vesznek minden lakást és minden itt élő természetes személyt. Az összeírás kiterjed mindazokra a magyar állampolgárokra, akik az ország területén életvitelszerűen élnek, vagy ha külföldön vannak, csak 12 hónapnál rövidebb ideig tartózkodnak ott. Összeírják még az ország terültén 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldi állampolgárokat és a hontalan személyeket is. Az adatfelvétel során számba vesznek az ország területén minden lakást, lakott üdülőt, egyéb lakóegységet, illetve közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményt. 

A számlálóbiztosok szeptember 27-e és 30-a között közel 4,4 millió lakcímre kézbesítették az adatszolgáltatói borítékokat. Azoknál, akik nem kaptak borítékot, október első napjaiban jelentkezik a számlálóbiztos, hogy személyesen adja át a kérdőíveket és a tájékoztatót tartalmazó csomagot. Az ő esetükben ugyanis valószínűleg nem sikerült pontosan azonosítani a címet.

Az adatszolgáltatói borítékokban csak egy darab lakáskérdőív és 1 darab személyi kérdőív található. Aki papíron szeretné kitölteni a kérdőíveket, az a számlálóbiztostól tud még annyi kérdőívet igényelni, ahány személy a háztartásban él. Fontos, hogy minden személyről kitöltsék az adatokat – nemcsak a felnőttekről, hanem a gyerekekről, csecsemőkről is, tehát részükre is önálló kérdőívre lesz szükség. 

Az internetes kapu október 1-jén 0.00 órakor megnyílik: www.enepszamlalas.hu, és október 16-ig áll rendelkezésre. Itt a lakáskérdőíven szereplő internetes belépési kód és az azonosító beírásával kezdődhet az online válaszadás. A válaszokat az eszmei időpontra (2011. október 1., 0.00 óra) kérjük megadni,. Amennyiben valaki illetéktelenek tekintete elől rejtett módon kíván online válaszolni, választhatja a jelszóval védhető eljárást.

Lényeges, hogy mindenki maga döntheti, el, hogyan tölti ki a kérdőíveket: elektronikus úton, önkitöltéssel, vagy a számlálóbiztos segítségével – de háztartásonként minden személyre azonos módon.  

Ha nehézség mutatkozna valamelyik kérdés megválaszolásában, érdemes tanulmányozni a lakáskérdőív utolsó két oldalán található útmutatót. Internetes kitöltésnél a felület „i” (információ) pontjára kattintva érhető el segítség.

Amikor a számlálóbiztos becsönget, saját biztonságuk érdekében győződjenek meg róla, vajon igazolványán az a név és sorszám szerepel-e, mint az adatszolgáltatói boríték bal felső sarkán. És ha igen, úgy kérjük, fogadják bizalommal a számlálóbiztost, közreműködésükkel segítsék munkáját!

Pályázunk (2011. szeptember 15.)

2011. májusában a KDRFÜ (Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség) pályázatot írt ki vízrendezési projektek megvalósítására „Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek rekonstrukciója” címen. A támogatás maximális mértéke 150 millió Ft, a támogatás intenzitása 90 %-os. Így egy vízrendezési projekt teljes támogatott költsége bruttó 166,6 millió Ft lehet. A pályázat első szakaszában a beadási határidő 2011. október 3-a.

Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Városfejlesztési és Városüzemeltetési Irodája előzetesen elkészíttette Veszprém-Gyulafirátót vízrendezésének tanulmány tervét. Gyulafirátót teljes területén a felszíni vízelvezetési problémák megoldásának költsége a tanulmányterv becslése szerint 285,55 millió Ft + ÁFA.

A pályázati kiírás feltételeit figyelembe véve a Polgármesteri Hivatal vizsgált több Gyulafirátóti projekt részt abból a szempontból, mi felel meg leginkább a pályázat követelményeinek.

A pályázat előnyben részesíti a nyílt árkos megoldásokat. A beruházás indokoltságának bizonyítása és a vízkár elhárítás is fontos a pályázati támogatás odaítélésekor.

A fenti szempontok miatt Gyulafirátót É-Ny-i városrész csapadékvíz elvezetési problémáinak rendezésére pályázunk, mivel ott a tanulmányterv főként nyílt árkos rendezést tervez, az indokoltság az utóbbi évek bejelentéseivel, fotóival megfelelőképpen igazolható.

Gyulafirátót Vízi utca környezet tervezett műszaki megoldások 
Ø  A Vízi utcában végighúzódó Rátóti Séd csapadékvíz elvezető árokban ki kell alakítani a burkolt kisvízi medret, L=175 m (TFB 40/70/50 cm) valamint a füves burkolatú nagyvízi medret. A beszűkült szakaszon, nagyobb keresztmetszetben kell a mederburkoló elemeket elhelyezni, L=85 m (TFB 60/100/800 cm). Így a csapadékvíz levezetés, továbbá a rendszeres megelőző karbantartás lehetősége biztosítható.
Ø  A Vízi utcában az új, mélyfekvésű, L=380 m (Ø 315 KG PVC) csapadékvíz elvezető zárt csatornát kell kiépíteni. Továbbá a zárt csatorna felett tervezett dréncsővel, L=380 m (Ø 200 PVC) meg kell oldani a talajvíz levezetést. A csatorna építése után, az érintett szakaszon ki kell alakítani a megfelelő felszíni vízelvezetést, ami már nem képezi a projekt részét.
Ø  A Pásztor utca felől az útburkolaton, szabadon érkező felszíni vizeket, L=11 m víznyelő folyóka ráccsal össze kell gyűjteni, majd be kell kötni a folyókát a meglévő csapadékvíz csatornába.
Ø  A 2.517/1997 vízjogi engedély szerinti ikerátereszt ( 2 x Ø 80 cm), a teljes hosszúságban ki kell építeni, mert jelenleg itt csak egy cső található.
Ø  Az utcában végighúzódó Rátóti Séd lévő csapadékvíz elvezető árkot ki kell kotorni, és rendezni, kisvizi meder kialakításával.
Ø  A Kolostor utca felső végén, az utca mély pontján csapadékvíz elvezető folyókát kell kialakítani.

Gyulafirátót Zirci – Pásztor – Posta utca környezet tervezett műszaki megoldások 
Ø  A Zirci utca bal oldalán a kül és belterületről érkező csapadékvíz fogadására ki kell alakítani a burkolt medret, L=326 m (TFB 40/70/50 cm) valamint a füves burkolatú ároktetőt.
Ø  Mindkét szakaszon a kocsibejárók helyén ki kell építeni a (TFB 40/70/50 cm elemhez)szükséges fedlapokat, L= 100 m, továbbá helyre kell állítani az eredeti burkolatokat.
Ø  A Pásztor utcában, a csapadékvíz fogadására ki kell alakítani a burkolt medret, L=140 m (TFB 40/70/50 cm) valamint a füves burkolatú ároktetőt.
Ø  A Pásztor utcában, a kocsibejárók helyén ki kell építeni a (TFB 40/70/50 cm elemhez) szükséges fedlapokat, L= 78 m, továbbá helyre kell állítani az eredeti burkolatokat.
Ø  A Pásztor és a Posta utca közötti, csapadékvíz levezető árkot (9544 hrsz.) betonba rakott terméskő burkolattal ki kell építeni, L=222 m.
Ø  A Posta utcában a csapadékvíz fogadására ki kell alakítani a burkolt medret, L=250 m (TFB 40/70/50 cm) valamint a füves burkolatú ároktetőt.
Ø  A Posta utcában, a kocsibejárók helyén ki kell építeni a (TFB 40/70/50 cm elemhez) szükséges fedlapokat, L= 120 m, továbbá helyre kell állítani az eredeti burkolatokat.
Ø  A Kolostor utca felső végén, az utca mély pontján csapadékvíz elvezető folyókát kell kialakítani, L= 66 m. 

A fenti műszaki tartalmat a KDT Területi Vízgazdálkodási Tanács Szakmai Bizottsága kisebb szakmai észrevételek mellett támogathatónak javasolta. A KDT Területi Vízgazdálkodási Tanács Szakmai Bizottsága észrevételeinek beépítésével készül a létesítési engedély terv, és a Megvalósíthatósági Tanulmány.

 III. Költségek, várható ütemezés: 

Gyulafirátót csapadékvíz pályázat költségek bruttó eFt

 

2011-ben

2011 után

összesen

Elszámolható költségek összesen

9 350

157 317

166 667

KDRFU támogatás

 

 

150 000

Önrész

 

 

16 667

Nem elszámolható költségek összesen:

4 850

7 500

12 350

Összesen

14 200

164 817

179 017

A Támogatási szerződés aláírása 2012 február-március hónapban várható.
A kivitelezés kezdetének tervezett határideje: 2012. augusztus-szeptember
A kivitelezés befejezésének tervezett határideje: 2013. április.
A projekt zárásának tervezett határideje 2013. július hónap.

Sínen a Halastó rendbetétele (2011. július 28.)

Sikeresen pályázott a halastó rendbetételére, és már a támogatási szerződést is aláírta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága - tudtuk meg Petróczi Imrétől, a Park szakmai igazgatóhelyettesétől. A támogatás teljes összege 416millió forint, ebből hat projektet fognak megvalósítani. A Gyulafirátóti halastóra fordított összeg közel 100millió forint lesz. Jelenleg a tervező kiválasztása van folyamatban.

A halastó nem az Önkormányzat, hanem a Magyar Állam tulajdona, kezelője pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága. A pályázatot így ők tudták benyújtani, a megvalósuló beruházás miatti öröm viszont közös, hisz a felújítás településünket gazdagítja.

A pályázat célja, hogy a terület állapotát javítsa, és a vizes élőhelyek jó természetességi állapotban hosszú távon fennmaradjanak. Ez a beruházás tehát elsősorban környezetvédelmi célokat szolgál, de segíti a tó és környezete látogathatóságát is, hiszen egyik eleme egy tanösvény kialakítása. Ez mellett meg fog történni a területen található műszaki létesítmények (töltések, zsilipek) felülvizsgálata és felújítása, valamint egy szakaszon új töltés is épül.

A Nemzeti Park-tól kapott tájékoztató, mely a projekt rövid összefoglalója, letölthető ide kattintva.

Czaun János

Kerékpárral mindkét irányba járható a Forrás utca (2011. július 15.)

Lakossági fórumokon, fogadóórán többször felmerült az az igény, hogy a jelenleg egyirányú Forrás utcán (az orvosi rendelő, illetve pékség utcája) visszafelé, forgalommal szemben is lehessen közlekedni a kerékpárosoknak. Ezért a helyi önkormányzat kérésére a közútkezelő mindkét irányból behajthatóvá minősítette a Forrás utcát a kerékpárosok számára, és ezt már tábla is jelzi. Az új forgalmi helyzet viszont fokozott figyelmet kíván mind a gépjárművel, mind a kerékpárral közlekedőktől, ezért kérjük, az érintett szakaszon még jobban figyeljenek egymásra!

Kérek továbbá mindenkit, hogy figyeljünk a táblák állapotára, mert egyre gyakrabban láthatóak elforgatott, kidöntött, megrongált közlekedési táblák. Ez azért veszélyes, mert ezek a forgalmi eszközök mindnyájunk biztonságát szolgálják, figyeljünk és óvjuk együtt közös értékeinket!

Tájékoztatunk továbbá minden kerékpárost, hogy a megváltozott forgalmi rend és kihelyezett táblák továbbra se jogosítanak fel ittas vezetésre.

Gyulafirátót Városrészi Önkormányzat

Az utolsó áldozat (2011.jún. 16.)

Forrás: www.vehir.hu

A szovjet katonai megszállás utolsó magyarországi áldozatára, Radics Józsefre emlékeztek Gyulafirátóton csütörtökön délután.


Czaun János

– Nekünk, gyulafirátótiaknak, itt a 150 éves, és azóta is Közép-Európa legnagyobb lőtere szomszédságában egyetlen egy ember sem tudja megmagyarázni, hogy a szovjet csapatok felszabadítók, és nem megszállók voltak – kezdte köszöntőjét Czaun János, a városrészi önkormányzat vezetője. Folytatta, a helyi lakosok a bőrükön érezték, amikor pincéiket feltörték, ellopták húsukat, szerszámaikat, vagy éppen nőket molesztáltak. Az alkalmi tolvajlások, pitiáner károkozások, vagy éppen a durva erőszakosságok sora egy szomorú és hiábavaló tragédiához vezetett 25 éve, 1986. június 16-án, este hat órakor. Ebből az alkalomból Gyulaforátóti Városrészi Önkormányzat emléktáblát állított az akkori események helyszínén.


dr. Hende Csaba

Az emlékező beszédet dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter mondta el. – Nagyképű és garázda részegek a Föld minden pontján okoznak bajt, s bizony verekedés is gyakran előfordul az ilyesmiből. A hatóság megvédi a gyengébbet, megakadályozza az összetűzést, a bűnöst a szükséges és arányos mértékben megbüntetik, a károsult pedig elégtételt kap – fogalmazott. Ez nem egy egyszerű kocsmai történet. Egy megszálló hadsereg katonái és egy szabadságot elveszett nép fiai kerültek összetűzésbe – tette hozzá. – Az itt történtek, miszerint egy tisztben felmerült, hogy a harckocsit egy kocsmai nézeteltérés eldöntésére lehet használni, jól mutatja azt a hatalmi gőgöt és arroganciát, amellyel a barátinak hazudott, de valójában a legyőzött nemzetet kezelték – mutatott rá a honvédelmi miniszter. – Emlékeznünk kell, mit jelentett számunkra a szovjet csapatok jelenléte, miként tiporták sárba a magyar államot, miként zúzták össze a nemzet szabadságát, hogyan mérgezték meg a jelent és a jövőt és jelenlétükkel a hétköznapi élet olyan helyszíneit is, mint a rátóti kocsma – jegyezte meg dr. Hende Csaba.

Az emléktáblát Wessetzky Szabolcs református lelkész áldotta meg. Közreműködött az MH Légierő Zenekar Katona János ezredes vezetésével, Zsilinszky Cecília, a Veszprémi Székesegyház karnagya, valamint a Bakonyerdő Pávakör.

A rendezvényen megjelent Szentpáli Juhász Miklós honvédelmi főtanácsos, Brányi Mária, Veszprém város alpolgármestere és Radics József több családtagja is.

Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) módosítás (2011. április 12.)

Veszprém Város Közgyűlése a 2011. március 31-én módosította a Szervezeti és Működési Szabályzatát. Ez a Városrészi Önkormányzatok életében három jelentős változást eredményez, ami lehetőségeinket is bővíti.

1. A Városrészi Önkormányzat megtárgyalja és kialakítja az álláspontját az éves költségvetési rendelet tervezetéről. Eddig kizárólag a képviselő feladata volt, hogy a Közgyűlés előtt elmondja a véleményét a készülő költségvetésről, mostantól ezt a helyi önkormányzatnak is meg kell tennie. Jogunk és kötelességünk lesz tehát véleményt formálni, és akár módosítást is kezdeményezhetünk a költségvetéssel kapcsolatban.

2. Véleményezi a településrendezési eszközök városrészt érintő tervezetét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben Gyulafirátót területét érintő rendezési terv-módosítást kezdeményez valaki (ez lehet például magánszemély vagy gazdasági társaság éppúgy, mint a Veszprémi Önkormányzat), azt a Gyulafirátóti testület tudta nélkül nem teheti meg, és az előkészítő munkába is be kell vonnia a helyi önkormányzatot. Ugyanez a helyzet a Helyi Építési Szabályzattal: a minket érintő módosításokat a városrészi önkormányzat meg fogja tárgyalni.

3. Véleményezi a városrészben található önkormányzati tulajdonú ingatlanok átminősítésével, értékesítésével, építésével, felújításával, bontásával kapcsolatos tulajdonosi jogkörben hozott döntés tervezetét. Ez a hatáskör szintén azért nagyon fontos, mert már az előkészítő munkákba is beleszólása lesz a helyi önkormányzatnak, véleményünkkel segíthetjük a döntéshozók munkáját. Sajnos túl sok ingatlannal nem rendelkezünk, ezért hatványozottan fontos, hogy jól gazdálkodjunk a meglévőkkel.

2011 év fejlesztései a költségvetés tükrében (2011. márc. 4.)

Veszprém Város Közgyűlése 2011. február 23-án döntött a 2011. évi költségvetésről, amely tartalmazza az idei Gyulafirátóti fejlesztéseket is.

A legnagyobb összeget a talajvíz elhárítására fordítjuk. Kiemelt fontosságú a legsúlyosabban érintett intézményünk, a Gyulaffy László Általános Iskola kármentesítése. Itt a pince víztelenítését kell megoldani olyan módon, hogy az épületet dréncsövekkel  rakjuk körbe a talajvíz szintjén, amik nem engedik a pincéhez a nedvességet, így az épület alapjai nem fognak tovább ázni. Erre a célra 35millió forintot fordítunk. Ezzel párhuzamos feladat az iskola előtti Vizi utca problémájának megoldása. Mivel ez egy bonyolult és összetett feladat, először a terveket fogjuk elkészíteni, és a felújítást - mivel bizonyára közműkiváltásokkal fog járni - engedélyeztetnünk kell. Erre a munkára a költségvetés 5,8millió forintot biztosít. Ugyanezzel a céllal, vagyis a csapadék-és talajvíz problémák megoldására egy  átfogó terv is el fog készülni Gyulafirátót egészére, valamint Kádárta, Jutaspuszta és Szabadságpuszta belterületére, 10millió forintból. Az Iskolánál maradva, nemcsak alulról, de felülről is megerősítjük a vízszigetelését: mintegy 8millió forint értékben hajtunk végre tető-és tetőablak javítást.

Másik intézményünk, a Kastélykert Óvoda közel félmillió forintért gyerekasztalokat illetve fűnyírót kap, valamint felújítjuk két vizesblokkját is, ez utóbbit 2,6millió forintért. Csakúgy, mint a jövőre 40 éves Művelődési Házban: itt is a rég várt vizesblokk-felújítás fog megvalósulni 2,8millió forintért, valamint a könyvtárban lecseréljük az elavult könyvespolcokat, 120ezer forint értékben.

Természetesen a tavaly megkezdett és folyamatban lévő beruházások idén elkészülnek: hamarosan átadhatjuk az orvosi rendelő mellett az új védőnői szolgálati épületet, ami 35 millió forintból valósul meg, és tavasszal el fog készülni a sportrajongók által régóta várt fociöltöző épülete is.

Bár ezek a beruházások nagyon szükségesek, mégse lehetünk maradéktalanul elégedettek. Folytatnunk kell a csapadékvíz-elvezető csatornák felújítását, javítását, hogy megelőzzük a tavaly tavaszihoz hasonló katasztrófa-helyzeteket. Ez a munka lesz előkészítve idén, a már felsorolt tervekkel és engedélyekkel, hogy minél előbb nekiláthassunk a kivitelezésnek is.

Czaun János

Változás a Veszprém-Győr buszvonalon (2011. jan. 8.)

Gyulafirátót több éves igénye teljesült a helyközi közlekedésben: a Győr irányú autóbuszok a 2010. decemberi menetrend-váltástól megállnak Veszprém Gyulafirátót településrészének „Veszprém, Gyulafirátót, ABC” nevű központi megállóhelyén. Sajnos, több járat esetében egyelőre csak a távolsági utasok fel- és leszállását tudják biztosítani (a menetrendben a kis félholdak jelzik), mert a rövid távú (Veszprém-Gyulafirátót) utazások helyi viszonylatnak számítanak, és ez jelenleg a Balaton Volán, mint a várossal helyi közszolgáltatásra szerződött szolgáltató prioritása. Ennek oka, hogy pontos elszámolás még nem lehetséges a szolgáltatók között, így a helyi bérletjegyet használó utasok nem tudnák igénybe venni a más szolgáltató (Kisalföld, Somló és Bakony Volánok) járatait, és a szolgáltatók sem kapnák meg a viteldíj ellenértékét.

Ez a lépés elsősorban a Győr irányba vagy onnan közlekedőknek örömhír, remélhetőleg hamarosan a helyi közlekedés elszámolása is megoldódik a Volántársaságok közt, így Veszprém irányába is igénybe tudjuk venni ezeket a járatokat. Köszönöm ez úton is Tujder Zoltánné autóbusz-közlekedési szakértőnek, a Közlekedés-Tudományi Intézet munkatársának és nem mellesleg gyulafirátóti lakosnak, hogy kitartó munkájával segítette ezt a döntést!

Czaun János

Lakásfeltörések (2011. jan. 25.)

    Valószínűleg minden helyi lakos hallott arról, hogy az utóbbi időben elszaporodtak településünkön a betörések. Ezek általában olyan házaknál történnek, ahol nincs kutya, és a melléképületek nem zártak. Sokan tapasztalták, hogy magukat riasztóberendezés-szerelőnek kiadó személyek próbálnak bejutni a házba, hogy megszemléljék azt, és sok háztartást fel is hívtak ebben az ügyben. Többen egy fehér gépjárművet is láttak, amelyik órákig állt az utcában, miközben a benne ülők figyelték az ott lakók mozgását.
    Arra kérek mindenkit, hogy telefonon soha ne adják ki az adataikat, hiszen ha a hívó érzi, hogy érdeklődés mutatkozik az ajánlata iránt, biztos lehet abban, hogy abban a lakásban nincs riasztó. Tájékoztassák a gyerekeiket is arról, hogy ne adjanak ki olyan információkat, amik arra utalnak, hogy szüleik otthon vannak-e, illetve mikor jönnek meg a munkából.
    Amennyiben bármilyen gyanús jelet, telefonhívást vagy személyeket látnak, kérem azonnal hívják a rendőrséget a 107-es számon. Vigyázzunk jobban értékeinkre!

Jó úton (2011. jan. 14.)

    Jó ütemben halad a 82-es főút Gyulafirátótot és Kádártát elkerülő szakaszának előkészítése. Ez Gyulafirátót szempontjából nagyon fontos beruházás, hisz meg fogja szüntetni a teherautó-forgalmat a 82-es főút jelenlegi nyomvonalán, és nyaranta az északról a Balaton felé (vagy vissza) igyekvő turisták is elkerülik ezt a szakaszt;  másrészt pedig így könnyen elérhetővé válik mind a 8-as főút, mind az M7-es autópálya, így Székesfehérvár és Budapest, de akár a Balaton is az itt lakók számára.
    A már 20 éve tervezett, becslések szerint 1,3 milliárd forintos  beruházás jelenleg az engedélyek jogerőre emelkedésének szakaszában van. Az adminisztratív munkák és egyeztetések várhatóan idén lezárulnak, és jövőre elkezdődhet a kivitelezés, ami a tervek szerint 2013-ban ér véget. Az út Gyulafirátótról, a Tik-hegy nevű zártkert és a falu közti területről indul, és a jelenlegi nagyfeszültségű kábel nyomvonala mellett, azzal párhuzamosan fut egészem a 8-as főúton már kiépített kétszintű, Litéri elágazóig. A munkálatok elkezdése előtt a beruházásról még részletes tájékoztatást adunk.

Küzdelem a csapadék -és rétegvizekkel (2010. nov. 22.)

Minden Gyulafirátóti lakos előtt ismert, hogy településünkön tavasz óta kiemelt probléma a csapadékvíz-elvezetés, és ezzel összefüggően az alulról érkező rétegvizek helyzete.

A település mély fekvése, és a tavasszal, valamint nyár folyamán lehullott rengeteg csapadék közösen okolható azért, hogy rég kiapadt források újra megeredtek, és rég elfeledett vizek törnek elő a mélyből. Ezzel párhuzamosan, vagy talán pont ezért a Vizi utca melletti úgynevezett "Rátóti-Séd" medrében bő vizű patakocska csordogál, amely a katolikus templom környéki forrásokból ered. Nagy szerencse, hogy a tavalyi év során kikotortuk a medret, ezáltal kiküszöböltük az elmocsarasodás veszélyét.
A halaszthatatlan lépéseket már idén megtettük: a Posta utca - Zirci utca kereszteződésben helyreállítottuk a csapadékvíz elvezető árkot, így jóval kisebb a veszélye a papírbolt előtti árvíz kialakulásának - ebben sajnos nemegyszer volt az idén részünk. Sikerült megoldani a gyógyszertár mögötti telek és az azelőtti parkoló csapadékvíz-elvezetését is, ez a két beruházás összességében közel hatmillió forintot igényelt.

A feladat viszont óriási. Legnagyobb a probléma a Pásztor utca - Vizi utca kereszteződés környékén, valamint lefelé az egész Vizi utcán olyannyira, hogy ott már maga az úttest is megsüllyedt. Ezen a részen minden pince beázott, beleértve az Általános Iskola pincéjét is. Ez különösen azért fájó, mert a nemrég lecserélt gázkazánok mögött is ázik a fal, ezt az állapotot nagyon gyorsan meg kell szüntetni. A decemberi közgyűlésen kérni fogom Veszprém Város Közgyűlését, hogy a Vizi utca és a Gyulaffy általános Iskola víztelenítésének előkészítésére 6,5 millió forintot különítsenek el, jövőre pedig a kivitelezés körülbelül 100millió forintjára lesz szükségünk. A környezetvédelmi szakértőink szerint ez csak az első lépés, a következő négy évben körülbelül 200millió forintra lesz szükség a csapadékvíz elvezetés legszükségesebb beruházásaihoz.

Itt szeretném nyomatékosan felhívni minden Gyulafirátóti telek - és háztulajdonos figyelmét arra, hogy az előttük lévő közterület - beleértve az árkot is - állapotáért ők felelnek. Kérem, tartsák karban az árkokat, azokat semmiképpen ne temessék be, és a behajtók építésénél ügyeljenek a szabványos méretű átereszek használatára! Az új betelepülőket, építkezni szándékozókat pedig arra kérem, tegyenek le a pinceépítési szándékukról. Gyulafirátót talajmechanikai adottságai és rétegvizei nem kedveznek a pincéknek, és a tapasztalat azt mutatja, hogy minden szigetelés ellenére is előbb-utóbb be fognak ázni. Megértésüket és segítségüket előre is köszönöm:

Czaun János

Régi-új önkormányzat Gyulafirátóton (2010. nov. 11.)

A november 11-i veszprémi közgyűlésen a szocialista képviselők minden tiltakozása ellenére is megalakult a Kádártai és a Gyulafirátóti Városrészi Önkormányzat. Nálunk, Rátóton a személyi összetétel nem változott. Tagjai:
Az önkormányzat vezetője továbbra is Czaun János.
Általános helyettes és a beruházásokért, valamint a vállalkozókkal való kapcsolattartásért felelős személy Körmendi György vállalkozó.
Az intézményeinkkel a kapcsolatot Kauker Katalin, a Kastélykert Óvoda volt vezetője tartja.
A civil szervezetek támogatását és működését Tóthné Martinkovics Erika, a Gyulafirátótért Közhasznú Egyesület elnöke felügyeli.
Útjaink, környezeti és környezetvédelmi problémáink, valamint a településünk sporttevékenységének felelőse pedig Farkas László, a Polgárőr Egyesület vezetője.

Marad a szokott időben a képviselői fogadóóra is: minden hónap első szerdáján, 14.00-tól 18.00-ig várja Önöket Czaun János a Gyulafirátótot érintő kérdésekben, a helyi Önkormányzat épületében (Posta u. 15.). Természetesen képviselő úr fogadóórán kívül is szívesen áll rendelkezésükre előzetesen egyeztetett időpontban.

Közös érdekünk, hogy sok sikert kívánjunk a megalakult régi-új képviselőinknek!

Helyhatósági választások (2010. okt. 3.)

Kedves Barátaim!

2010. október 3-án Gyulafirátót és Kádárta választott. A két településrész döntését lent láthatják: én nyertem el a bizalmat 995 szavazattal (59,1%), ezáltal mind Gyulafirátót, mind Kádárta önkormányzatát vezethetem, és képviselhetem Önöket Veszprém Város Közgyűlésében. Második Katanics Sándor (MSZP) lett 527 szavazattal (31,3%), harmadik Karli Máté (Jobbik) 111 szavazattal (6,6%), valamint kapott még 28 voksot az LMP-s Eisenbeck Tamás (1,7%) és 18 szavazatot a Lokálpatrióták jelöltje, Pataki Katalin (1,1%).

Köszönöm a nagy arányú támogatást, ami azért is megtisztelő, mert az elmúlt négy éves munkámat is minősíti. Igyekszem továbbra is megszolgálni a bizalmat, és most már nemcsak Gyulafirátótnak, de Kádártának az érdekeit is képviselni fogom erőmhöz mérten. Segítségemre lesz ebben Porga Gyula (Fidesz), Veszprém frissen megválasztott polgármestere.

Most tehát folytatódjék a munka, és ne feledjék: az értékek összekötnek minket.

Czaun János

Munkálatok a Vizi utcában (2010. aug. 5.)

Megkezdődtek a parkfelújítási munkálatok a Posta előtti téren, ami új díszburkolatot kap, füvesítve lesz, és a területen padok is el lesznek helyezve. Az építési anyagot, ami zömében murva, térkő és szegélykő, a városrészi keretből egymillió forint értékben a városrészi önkormányzat állja.

A munkálatok várhatóan augusztus végéig befejeződnek, addig az arra közlekedők, ott lakók türelmét kérjük!

Vízszennyezés a Bakony Művek területén (2010. júl. 30.)

Nemrég még az országos média is beszámolt róla, hogy Veszprémben, a volt Bakony Művek területén komoly környezeti szennyezést találtak az új tulajdonosok, ami a veszprémi ivóvíz-bázist is veszélyeztetheti.

Az előzetes vizsgálatok szerint a volt hadiüzem, lőszergyár majd később autóalkatrész-gyártó üzem területén valószínűleg évtizedekig a földbe ásták el, vagy öntötték ki a különböző szennyező anyagokat, ahelyett, hogy megsemmisítették volna azokat. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ez milyen hatással van a vízbázisunkra, jelent-e veszélyt egészségünkre a csapból kifolyó víz. Bár minket elsősorban a gyulafirátóti szempontok érdekelnek, az ivóvízbázist komplexen, egész Veszprém és környéke szempontjából kell vizsgálnunk.

Megnyugtató, hogy a szennyezés a környéken való mérések szerint csak helyi: az 50 hektáros telephelyen mintegy fél hektárt érint, és egyelőre semmi jel nem mutat arra, hogy tovább terjedne. A tulajdonosok megkezdték a terület feltárását,  a szennyezett talaj tisztítását. A munkálatok az előzetes becslések szerint 150millió forintba kerülhetnek.

A környéken honvédségi területen vannak monitoring (ellenőrző) kutak, amiknek mélyítéséről már megkezdődtek a tárgyalások az illetékes minisztériumokkal. A víznyerő kútjainkból származó ivóvíz minőségét a Bakonykarszt szakemberei folyamatosan ellenőrzik, ők egyik veszprémi, így a rátóti ivóvíz-bázisban sem tudtak kimutatni semmilyen mértékű szennyezést. A biztonságot növeli, hogy a Környezetvédelmi Felügyelőség további monitoring kutakat furat a környéken, az egyik éppen Gyulafirátóton, a Pásztor utca végén készül, és várhatóan 80 méter mélységben ellenőrzi folyamatosan a karsztvíz minőségét.

Mindezek fényében elmondhatjuk: Veszprémben és Gyulafirátóton is kiváló minőségű, szennyezés nélküli víz folyik a csapokból, ami emberi fogyasztásra teljesen alkalmas.

Czaun János

Az Országgyűlés 2010. június 8-i ülésnapján fogadta el a 2010. évi L. törvényt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról. E törvény 5. § c) pontja alapján Veszprém Megyei Jogú Városban az Önkormányzati választáson 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátumot lehet elérni.

Mivel a Város választópolgárainak száma kb. 48.000 fő, úgy kellett meghatározni a választókerületeket, hogy azok mindegyikébe kb. 4.000 választópolgár kerüljön. Ez településünket oly módon érinti, hogy egy választókerület lettünk Kádártával. Ez kétségtelenül több kérdést is felvet, amit hamarosan tisztázni kell, de az már biztos, hogy a két településnek egy közös képviselője lesz Veszprém közgyűlésében.

Veszprém Megyei Jogú Város jegyzője - mint a Helyi Választási Iroda vezetője - a 12 egyéni választókerületet az alábbiakban határozta meg:

Bíróság előtt a köztereink

Mint ezt az érintettek pontosan tudják, a Dózsa TSZ privatizációjának kapcsán több, eddig a lakosság által használt és az Önkormányzat fenntartásában működő gyulafirátóti ingatlan is magánkézbe került.

Ezek közt van a Kövesdombi és az Alsóharaszt utca teljes szakasza, valamint az alsó temetőnk egy része, beleértve a ravatalozót is. A hét magánszemélyből álló tulajdonosi kör elzárkózik  a közösséget megillető közterületek ingyenes átadásától, pénzt vagy ingatlancserét kérnek. Pillanatnyilag az utcák lakóinak ingatlanfejlesztéseit is megakadályozzák, ezzel próbálják kényszeríteni az Önkormányzatot a számukra kedvező döntés meghozatalára. Rába Árpád, az egyik tulajdonos odáig jutott, hogy birtokvédelmi igényt jelentett be az Önkormányzattal szemben, de ezt a bíróság előtt szóban visszavonta.

Az Önkormányzat jogi lépéseket tett, és elbirtoklási pert kezdeményezett. Ennek a pernek volt az első tárgyalása 2010. április 21-én. Az ügyben eljáró Megyei Bíróság úgy döntött, hogy további pontosításra és tárgyalásra van szükség, sőt az Önkormányzat jogi képviselőjének kérésére egy helyszíni tárgyalásra is sor fog kerülni.

Csak tájékoztatásként írom le, hogy a két utca fenntartása (kátyúzás, karbantartás, közvilágítás, hó eltakarítás, stb.) évente 1,2 millió forintjába kerül az Önkormányzatnak, amihez ez az új tulajdonosi kör soha egy fillérrel se járult hozzá. Reméljük, hamarosan megoldódik ez a kényes ügy, és közterületeink újra az Önkormányzat jogos tulajdonába kerülnek.

Kedves Barátaim!

2010. április 11-én Gyulafirátót döntött. Az arra jogosult 2564 választóból 1761-en adták le a voksukat, ami 68,68%-os részvételt jelent - soha ilyen mértékű még nem volt településünkön.
A négy induló közül Navracsics Tibor, a Fidesz jelöltje kapta a legtöbb szavazatot, szám szerint 1014-et (57,58%), őt követi a sorban az MSZP-s Pál Béla 308 szavazattal (17,49%), a Jobbikos Forgó Gyula 266 szavazattal (15,11%) és az LMP-s Hites Viktor 161 szavazattal (9,14%).
Köszönöm mindenkinek, aki szavazatával fejezte ki akaratát, köszönöm mindazoknak, akik ehhez az eredményhez segítettek minket.

Hajrá Magyarország, hajrá Gyulafirátót!

Czaun János

Mivel Navracsics Tibor, a Fidesz jelöltje első körben megnyerte a választást és egyéni jelöltként bejutott a Parlamentbe, így Gyulafirátóton második fordulóra nem került sor.

Gyulafirátót 1977 óta Veszprém önkormányzattal rendelkező városrésze, korábban önálló település. A 2001. január 1-jei népszámlálás idején 3 217 lakosa volt.

A 4. században római villa állt Gyulafirátót határában, a ma Pogányteleknek nevezett területen. A falu létrejöttének pontos dátumát nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy 1239-ben már az olasz eredetű Rátold (Rátót) család birtoka volt, később pedig a Gyulaffyaké lett – a település neve a két családnév összetételéből származik.

A Rátold család egyik tagja, Mátyás esztergomi érsek által Gyulafirátóton a 13. században alapított premontrei kolostor kora gótikus épületét a török időkben lerombolták, ma már csak romjai láthatók. A falu északi részén egykor a Rátoldok vára vagy kastélya állt; ennek mindmáig feltáratlan maradványai a református templom mögötti Kálvária-domb mélyén találhatók.

Gyulafirátót Veszprém központjától 7,6 kilométerre található. A városból a 23-as jelzésű autóbusszal érhető el.

Irányítószám: 8412 | Körzethívószám: 88

A városrészi önkormányzat tagjai:

Mátrai Jánosné (volt óvodavezető, a részönkormányzatban az intézmények felelőse)

Tóthné Martinkovics Erika (a Gyulafirátótért Közhasznú Egyesület elnöke, a civil szervezetek kapcsolattartója)

Czaun János (a részönkormányzat vezetője)

Farkas László (a település sportrendezvényeinek és az utak felújításának felelőse)

Körmendi György (a helyi vállalkozások és beruházások felelőse)

 
Minden jog fenntartva ! 2008