Archivum

Sorsdöntő falugyűlés (2012. március 27.)

Falugyűlést hívtak össze Gyulafirátóton, hogy az új község alakításának előkészítésével kapcsolatos öttagú előkészítő bizottság megválasztásáról döntsenek. Online tudósítás!

17.30 - Az önkormányzati rendelet értelmében a falugyűlés akkor határozatképes, ha azon Gyulafirátót városrész választópolgárainak legalább 25 százaléka jelen van, ez több mint hatszáz helyi lakost jelent. A keddi, 17 órára összehívott falugyűlésre sokan eljöttek, a kitűzött időpontban azonban körülbelül 100-150-en voltak jelen.

A határozatképesség ellenőrzésére a településrészi választópolgárok névjegyzéke alapján került sor, vagyis kizárólag az léphetett be a helyi általános iskola tornatermébe, aki valamilyen okmánnyal igazolta, hogy ő a településrészen bejelentett lakóhellyel rendelkező választópolgár. Sokan a meghirdetett időpontra érkeztek a helyi általános iskola tornacsarnokába, ezért hosszú sor alakult ki a beengedésnél.

Porga Gyula

17.50 – Porga Gyula köszöntötte a falugyűlésen megjelenteket. Röviden ismertette, miért gyűltek össze, majd közölte a számokat. A településrészen 2610 választópolgár él, ennek 25 százaléka 657 főt jelent. A névjegyzék alapján 236-an regisztráltak, ami a választópolgárok 9 százalékát jelenti.

18.00 - A polgármester azt mondta, legutóbb, amikor itt járt, arra tett ígéretet, hogy a falugyűlés szabályait rendezni fogja a soron következő közgyűlésen, ami megtörtént. Több képviselő jelezte, a falugyűlés érvényességéhez szükséges 25 százalék nagyon magas szám, elegendő lenne 10-15 százalék is, ezt azonban nem fogadták el. Mint fogalmazott, tisztában van vele, hogy a kiszabott telekadó robbantotta ki a leválás gondolatát. Ígéretet tett, ezentúl sokkal komolyabban figyelembe veszi a helyi akaratokat. – Szeretném, ha a gyulafirátótiak nem éreznék hátrányban magukat Veszprémmel szemben – fogalmazott. A részvételi arány kevésnek bizonyult a falugyűlés megtartásához, így azt 5 perc elteltével bezárták.

18.10 – A többség morgolódva azonnal a kijárat felé vette az irányt, miközben Czaun János, a városrészi önkormányzat vezetője lakossági fórummal folytatta az összejövetelt. Elmondta, a falugyűlés a leváláshoz vezető út első lépése, ehhez 10-50 százalék között kell meghatározni a részvételi arányt, a közgyűlés a középutat választotta, 25 százalékot. – Ez a részvétel azt jelenti, nincs meg bennünk a tűz, ami a leváláshoz szükséges – mondta el véleményét a képviselő. – Vesztes csatát vívtunk, mi gyulafirátótiak – fogalmazott.

Czaun János

18.20 – Szégyen, hogy a helyiek nem szánnak egy órát arra, hogy érvényt szerezhessenek akaratuknak – mondta el véleményét a falugyűlés sikertelenségéről az egyik gyulafirátóti. Úgy vélte, a nyugdíjasok többsége nem akar változást, a többség azonban válni szeretne Veszprémtől. Megjegyezte még, öt órára programot szerveztek a kulturális központba, oda is sokan elmentek.

18.30 – Közel százan maradtak a tornacsarnokban, hogy meghallgassák a felszólalók véleményét, s a reakciókat. Porga Gyula szerint egy ilyen fontos döntés meghozatalához szükség van egyfajta támogatásra, erőre. A falugyűlésről mindenkinek tudnia kellett, mindenki levélben kapott értesítést a rendezvényről. A jelenlévők hangot adtak annak a véleményüknek, hogy miért hétköznap délutánra kellett a falugyűlést összehívni, hiszen sokan dolgoznak még ilyenkor. A polgármester megjegyezte, hat óráig lehetett regisztrálni a helyszínen. Egyesek szerint a hétvégi időpont szerencsésebb lett volna, ez azonban a kerti munkák időszaka.

18.50 – A lakossági fórum is véget ért.

Falugyűlés szabályozása (2012. február 23.)

Veszprém város közgyűlése 2012. február 23-i ülésén a Szervezeti és Működési Szabályzatában rendelkezett a falugyűlés rendjéről, összehívásának módjáról, érvényességéről, különös tekintettel – figyelembe véve a gyulafirátóti igényeket – a településrész leválásának lehetőségeiről. Ezzel egy 22 éves elmaradását pótolta a közgyűlés, hisz a rendszerváltás óta még senki sem kezdeményezte a falugyűlésre vonatkozó rendelet megalkotását.

Az elfogadott szabályzat alapján a helyben lakó választópolgárok 10%-ának írásos kezdeményezésére, vagy a helyi önkormányzati képviselő indítványozására a polgármester hívja össze a falugyűlést, a hozzá eljuttatott kérés után, 30 napon belül. A falugyűlés akkor érvényes, ha azon a helyi választópolgárok legalább 25%-a részt vesz, ebben az esetben szavazhatunk a leválási folyamat elindításáról is. Ha a jelenlévők több, mint 50%-a igennel voksol, akkor egy 5 tagú bizottságot kell választani, ennek a módját is szabályozza az SZMSZ.

Én két módosító indítványt nyújtottam be a rendelettel kapcsolatban. Az egyikben arra tettem javaslatot, hogy ne csak a polgármester hatásköre legyen a falugyűlés összehívása, hanem a helyi képviselő is tehesse ezt meg. Ám mivel a rendelet értelmében a helyi képviselő kérésére a polgármester köteles összehívni a falugyűlést, ezt a módosító javaslatomat visszavontam. A másik javaslatom az érvényességi küszöbre vonatkozott. A 25%-ot sokallom, ezért arra kértem a közgyűlést, hogy a helyi választópolgárok 15%-ában határozzák meg a falugyűlés érvényességét, sajnos ezt a kérésemet elutasították.

A csütörtökön elfogadott Szervezeti és Működési Szbályzatban biztosított jogomnál fogva, mint helyi képviselő, Porga Gyula polgármester úrnál kezdeményeztem a gyulafirátóti falugyűlés mihamarabbi összehívását. Ezt a következőkkel indoklom:

Gyulafirátót és Veszprém kapcsolatának nincs évszázados történelme: mindössze 28 éve, 1984. január 1-én csatolták a települést Veszprémhez, a helyi lakosság megkérdezése nélkül. Akkor ez a megyei MSZMP Pártbizottságának kezdeményezésére történt, a helyi Tanács asszisztálása mellett. A gyulafirátótiak az elmúlt 28 év alatt nem tudtak veszprémivé válni, megmaradt az identitásuk: saját civil szervezetek, ünnepek (falunap, pünkösdölés, szüreti vigasságok, stb.), és a rátótiakra nagyon jellemző sajátos gondolkodás az, amire büszkék lehetünk. Ráadásul ez a 3200 lakosú település önálló intézményekkel is rendelkezik: saját iskolánk, óvodánk, művelődési házunk van, posta, gyógyszertár, orvosi rendelő, védőnői szolgálat, valamint több bolt és pénzintézet is található Gyulafirátóton.

Ennek fényében nem alaptalan az az igény, hogy Gyulafirátót újra önálló legyen. A jelenleg is meglévő kulturális függetlenség mellett viszont alaposan meg kell vizsgálni a közigazgatási, és azzal együtt járó gazdasági függetlenség következményeit. Ennek az eldöntése viszont csak a gyulafirátótiakra tartozik, az itt lakóknak kell kimondaniuk, vajon vállalják-e az önálló léttel járó felelősséget.

Az elkövetkező falugyűlés időpontjáról és helyszínéről a már megszokott módon, minden postaládába eljutó szórólap formájában fogom értesíteni a Gyulafirátótiakat.

Czaun János

Az év mondása - avagy kikkel és milyen erőkkel kell megküzdenünk az önállóság útján?

„Nagyon korrektnek és okos, bölcs döntésnek tartom, hogy például a városrészi önkormányzatokkal kapcsolatban a városrészi önkormányzatok azon kérése nem talált meghallgatásra, miszerint például ők területfoglalási engedélyt önállóan adjanak ki, vagy a fakivágási engedélyeket saját hatáskörben intézzék el. Én ezt díjazom, ugyanis egyre inkább tapasztalja az ember, egyre több olyan törekvés jelenik meg a városrészekben, ami, hát, a leválás gondolatával hozható összefüggésbe, az önállósulás gondolatával. Az nem baj, ha van identitástudatuk, az nem baj. De amikor olyan jelenségek zajlanak, hogy az önálló jelképrendszert ki akarják dolgozni, akkor valójában vitatkozhat az ember evvel, hogy akkor most Veszprém része vagyunk, vagy nem vagyunk.”

Katanics Sándor, Veszprém Város Közgyűlése, 2010. március 31.

Csőtörések Gyulafirátóton (2012. február 10.)

Sajnos településünk nem csak a mínuszokban érzi a tél jelenlétét. Az elmúlt hetekben többször is előfordult csőtörés Gyulafirátóton, és a javításuk miatt gyakran több utcában is el kellett zárni a vizet. Ez így, önmagában még csak egy bosszantó apróság lenne (a leghosszabb szerelés sem tartott néhány óránál tovább), ám február 9-én este a Gyulaffy iskola farsangja is meghiúsult, mivel az ÁNTSZ víz nélkül nem engedélyezte a rendezvényt.

A gyakori csőtörések okairól a Bakonykarszt Zrt-től kértünk tájékoztatást, kérdéseinkre Radács Attila műszaki igazgató válaszolt. Mint elmondta, Gyulafirátóton a magas talajvíz, a hetek óta tartó kemény fagyok és a nem elég mélyre helyezett vízbekötések az együttes okai a csőtöréseknek. A nem szűnő hidegek miatt a talaj egyre mélyebben fagy át, ami helyenként eléri a talajvízszintet is. Ez a talajrétegek mozgásához vezet, amit a nem megfelelően mélyre helyezett vízbekötések nem bírnak, elrepednek, ez okozza a gyakori csőtöréseket.

Probléma esetén hívják bizalommal a Bakonykarszt Zrt. 24 órán keresztül élő hibabejelentő vonalát: (88) 425 498.

Városrészi Tanácskozás (2012. január 31.)

Január utolsó napján - a legutóbbi lakossági fórumon felmerült igénynek megfelelően - tanácskozásra hívtam össze Gyulafirátót lakóit a Gyulaffy iskola tornatermébe. A meghívót minden postaládába eljuttattuk, ebben már egy előzetes kalkulációt olvashattak az érdeklődők Gyulafirátót pénzügyi helyzetéről. A Tanácskozáson részt vett Porga Gyula, Veszprém polgármestere, Dr. Mohos Gábor, Veszprém jegyzője és Scher Ágota, a pénzügyi iroda vezetője is. Ők válaszoltak a Veszprémet, illetve Gyulafirátót jövőjét érintő kérdésekre. A Tanácskozáson a jelenlévők hiteles és pontos tájékoztatást kaphattak a városrész Veszprémről való leszakadásának lehetőségeiről, illetve egy esetleges önálló Gyulafirátót költségvetési számairól. A Tanácskozáson megígértem, hogy ezeket a számokat és tényeket hamarosan a település egészének tudomására hozom, ennek az ígéretemnek ezúttal eleget is teszek.

Mindenek előtt le kell szögezni, hogy az általam közölt számok, amelyek az önálló Gyulafirátót jelenlegi költségvetését jelentenék, 2011-es tényeken alapulnak, a legfrissebb teljes év adatait közöltem. Fontos tudni, hogy 2013. január 1-től az általános iskolák állami fenntartásba kerülnek, így a kiadási soron biztosan csökkenés történik, de várhatóan ezzel arányosan a bevételek is csökkenni fognak. Ennek fényében elmondható, hogy a jelenlegi szolgáltatási színvonal fenntartása mellett körülbelül 200millió Ft. hiánnyal kalkulálhatunk. Természetesen ez csökkenthető, sőt, akár teljesen meg is szüntethető. Leválás esetén az új település vezetőinek kell majd eldönteni, mely szociális juttatásokat kívánják megszüntetni, milyen jelentős leépítéssel (ez elsősorban az óvoda dolgozóit érinthetné), vagy kulturális rendezvényeink, ezek közül is a falunapok színvonalának jelentős csökkenésével, a fejlesztési és felújítási munkák befagyasztásával számolnának.

A bevételek jelentősen nem növelhetőek adóemelés nélkül, és véleményem szerint még ez sem vezetne célra, mivel Gyulafirátóton nincs sok vállalkozás, és úgy érzem, az emberek teljesítőképessége a végéhez közeledik - ezért is tiltakoztam annyira a telekadó bevezetése ellen. Új befektetők, vállalkozások Gyulafirátótra csábítása pedig sok nehézségbe ütközik, amik közül ki kell emelnem egy sajnálatos adottságunkat: Gyulafirátóton nincsenek iparterületnek alkalmas, önkormányzati tulajdonban lévő telkek. A rendszerváltás során szinte minden köztulajdonban lévő használható telek magántulajdonba került, így fejlesztésre csak ezek visszavásárlásával nyílna mód, ami jelentős önerőt igényelne az önkormányzattól - persze bizonyára lennének magánszemélyek, akik ezzel jól járnának.

Fontos témaként merült fel a Tanácskozáson a helyi járat kérdése. A Balaton Volán tájékoztatása szerint a 23-as helyi járat Gyulafirátót önállóvá válásának pillanatában megszűnne, és az új település vezetői, valamint a Volán illetékesei megállapodásán múlna, milyen helyközi járatokkal lehetne pótolni azokat. A menetjegyek ára alig változna (az elővételben vásárolt 245 Ft-ról 250 Ft-ra nőne), a bérlet ára viszont jelentősen változna, ami közül a tanuló-és nyugdíjas bérletet kell kiemelni. A tanulóbérlet jelenlegi, helyi 2250 Ft-os ára 960 Ft-ra csökkenne, míg a 65 év alatti nyugdíjasok bérlete szintén 2250 Ft-ról 9580 Ft-ra nőne. A legnagyobb számban vásárolt dolgozó bérletjegy a helyi 6600 Ft-ról 9580-ra módosulna. Fontos megjegyezni, hogy a távolsági buszbérlet Veszprém buszpályaudvaráig érvényes, a város távolabbi pontjait újabb jegy vagy bérlet vásárlásával lehetne csak elérni. Azt is el kell mondani, hogy a távolsági bérlet árához a munkáltatók többsége hozzájárul, így mindenkinek magának kell utánaszámolnia, jól vagy rosszul járna-e a váltással.

Kérdés volt még a gyulafirátóti kutak tulajdoni helyzete és bevételei is. A Bakonykarszt Zrt. tájékoztatása szerint Gyulafirátót területén hét kút található, ebből kettő (az ún. "községi" és a 2. sz.) látja el teljes egészében Gyulafirátótot vízzel. A másik öt szállít Veszprémbe is vizet, de ezeket csak ritkán használják, mivel a gyulafirátóti a várostól legtávolabbi vízbázis, így az itt kinyert víznek a legnagyobb a szállítási költsége. Az elmúlt három év átlagát számolva a gyulafirátóti vízbázis Veszprém vízhasználatának 12,48%-át adta. Gyulafirátót leválása esetén további problémát jelentene, hogy a kutakat Veszprém (még az egyesülés előtt, az 1980-as években), illetve az akkori Városi Vízmű fúratta. Az természetes, hogy önállóság esetén Gyulafirátót részesedést kapna a Bakonykarszt ZRt-ben, ennek aránya kb. 3% lenne. Az osztalékot a tulajdonos önkormányzatok azonban nem kapják meg közvetlenül, hanem a vállalat közműfejlesztésekre fordítja.
Felmerült még a lőtérből befolyó jövedelem. Sajnos a lőtér a Magyar Honvédség kezelésében van, annak használatáért, vagy a zajártalom kárpótlásáért nem fizet az Önkormányzatnak.

Tisztelt Gyulafirátótiak! Gyulafirátót egy kulturálisan önálló, saját közösségi életet élő, saját intézményrendszerrel (iskola, óvoda, művelődési ház, posta, orvosi rendelő, gyógyszertár, pénzintézet, boltok, stb.) rendelkező település most is, bár közigazgatásilag kétségtelenül Veszprém része. Az önállóság növelése érdekében 2006-ban megnöveltem a helyi képviselők számát 3-ról 5-re, megalkottuk a Gyulafirátóti zászlót, öt éve saját kulturális díjunk van: a Hadnagy László díj, és a helyi önkormányzat gyakran erején felül is támogatja a helyi rendezvényeket, a kulturális életet. Immár hatodik éve érzem azt, hogy óriási hiba volt Gyualfirátótot annak idején, 1984. január elsején, a helyiek megkérdezése nélkül, a megyei MSZMP pártbizottságának utasítására Veszprémhez csatolni. Azt is látom, hogy volt egy történelmi pillanat, 1990-1994, amit akár a magyar önkormányzatok újkori virágkorának is nevezhetnénk, amikor Gyulafirátót leválhatott volna Veszprémről anélkül, hogy jelentős kárt szenvedett volna, sőt, óriási lehetőségek nyíltak volna meg előtte. Ám a település akkori vezetői más utat választottak, ezt én nem szeretném minősíteni, ez már történelem. Az se az én dolgom, hogy hány telket szereztek akkor ilyen vagy olyan módon. Én most, 2012 elején Gyulafirátót egészéért érzek felelősséget, ezért kötelességem az igazságot és a tényeket Önök elé tárni. Tény, hogy Gyulafirátót meg tudna élni önállóan, de az is tény, hogy most senki se tudja megmondani felelősen, hogy hogyan. A leszakadás jogilag legkorábban 2014-ben lehetséges, az akkori törvényeket, egy háromezres település költségvetésének alakulását most senki se tudja megjósolni. Az is tény, hogy fájdalommentesen nem fog menni a leválás. Nehéz kérdésekben kell majd döntenünk, mint arra fentebb már céloztam. Az Önök feladata eldönteni, éreznek-e magukban akkora erőt, és Gyulafirátótban akkora összetartást, hogy ezt veszekedések és széthúzások nélkül megvalósíthassuk, vagy sem. A döntés az Önök kezében van, én pedig azt tiszteletben fogom tartani, hisz az én feladatom képviselőként az Önök szolgálata - dönteni viszont a gyulafirátótiak helyett nem tudok. Kérem, amikor mérlegelnek, a szívükre és az eszükre egyaránt hallgassanak!

Üdvözlettel:

Czaun János

Változás a telekadóban (2012. január 26.)

Veszprém város közgyűlése - a gyulafirátóti és kádártai lakossági fórumok tapasztalatait is figyelembe véve - a decemberben bevezetett, január elsejétől hatályos telekadó módosításáról döntött. A változások több szempontból, jelentősen érintik a gyulafirátóti telektulajdonosokat.

1. Legjelentősebb változás, hogy a III. övezetben (amelybe Gyulafirátót is tartozik) 120-ról 20 Ft./m2/év-re csökken a telekadó mértéke.

2. Mentesül a telekadó megfizetése alól az, akinek a telke aranykorona értéktől függetlenül tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll. Erről igazolást a falugazdásztól lehet beszerezni.

3. Mentesül a telekadó alól az a magánszemély tulajdonos, aki az adóévet megelőző évben önkormányzat által szervezett vagy lakossági önerős kommunális közműberuházáshoz hozzájárulást, befizetést teljesített, és a mentességet kéri.

4. Végül pedig mentes a hatályos Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv szerint egyébként beépítésre szánt telek, amely esetében a telek egyéb sajátosságai miatt (geometriai alakja, domborzata vagy közmű érintettsége stb.) ésszerűen építhető épület telepítéséhez szükséges építési hely nem jelölhető ki.

2014-ben lehetne önálló Gyulafirátót
forrás: www.vehir.hu

A telekadó körül felcsapó érzelmek és indulatok új irányba vitték el a rátóti városrész lakosait, így a kedd estére összehívott fórum témája Gyulafirátót önállóvá válásának kérdése volt.

Czaun János

A városrészi tanácskozásként megrendezett fórum céljaként a találkozót összehívó Czaun János képviselő „hiteles, pontos és világos információk” szolgáltatását fogalmazta meg, hogy a városrésznek milyen lehetőségei vannak – akár a szakadás, akár a jelenlegi helyzet mellett döntenek majd a későbbiekben.

dr. Mohos Gábor

A későbbiekben kifejezésnek itt különösen nagy jelentősége van, hiszen ahogy a tanácskozásra meghívott dr. Mohos Gábor jegyző is rávilágított, a „községegyesítés megszüntetése” legkorábban 2014 októberében történhet meg egy több lépcsőből álló folyamat végeredményeként, melynek legvégén a köztársasági elnök áll.

– Elindulása után az eljárásnak végig jogszerűnek kell lennie, mivel a minisztérium a legkisebb szabálytalanság esetén elutasíthatja a kezdeményezést – hívta fel a figyelmet a jegyző, majd nyomatékosította: 2014 októbere az az időpont, amikor az önálló önkormányzat létrejöhet, és megkezdheti működését.

Scher Ágota

A hiteles tájékoztatás érdekében Scher Ágota, a városháza pénzügyi irodájának vezetője tájékoztatta arról a jelenlévőket, hogy Gyulafirátót költségvetése miként nézne ki önálló településként a 2011-es számadatokat alapul véve. Az irodavezető összefoglalásából kiderül: Rátót éves szinten 270 millió forintos bevétellel számolhatna, ugyanakkor csak a működési kiadások 345 millió forintot vinnének el a kasszától, amiben még nincs benne a beruházások, felújítások 30 milliós költsége.

A tanácskozáson a 300 résztvevőből sokan kértek és kaptak is szót, voltak azonban visszatérő felszólalók is, így hozzászólt a témához Csunyi János is, aki úgy fogalmazott: „nem mondom azt, hogy váljunk el minden áron”, de azért a kezében tartott papírok és a felsorolt adatok mennyiségéből úgy tűnt, felkészült erre a lehetőségre is.

A gyulafirátóti lakos javasolta, hogy a döntés előtt nézzék meg más, hasonló nagyságú és önálló települések példáját. – Nem örülök annak, hogy Rátót az elszakadás felé megy – húzta alá.

A város vezetése a rátótiak mellett áll, segíteni jöttek ide – ezt erősítette meg Porga Gyula polgármester is, aki Gyulafirátótot Veszprém szerves részének tekinti, majd beszámolt arról az országos szinten megfigyelhető tendenciáról, mely szerint az önkormányzatok sokkal inkább az együttműködés irányába tesznek lépéseket. A polgármester ugyanakkor egyetértett azzal az általános vélekedéssel, hogy fontos a városrész képviseletének markáns megjelenése Veszprém költségvetésében.

A keddi fórumnak nem volt joga eldönteni, hogy a városrész rálépjen-e az önállóvá válás útjára, de dr. Mohos Gábor hangsúlyozta: ha a február 23-i közgyűlés úgy dönt, akkor a következő – már rendeleti úton létrehozott és szabályozott – falugyűlésen határozhatnak a városrész útjáról.

Porga Gyula polgármester elmondta: ő maga fogja a testület elé terjeszteni az ügyet, a döntés onnantól kezdve a rátótiak kezében van.

Szemétgyűjtés Gyulafirátóton (2011. április 16.)

A Föld Napja alkalmából az elmúlt évekhez hasonlóan idén is összegyűltek a legelszántabb Gyulafirátótiak, hogy településünk legszennyezettebb részeit megtisztítsuk a szeméttől. Sajnos az idő és a létszám behatárolta a lehetőségeinket, így a templom környékének és a kálváriának a rendbe tételével meg kellett elégednünk.

Immár második alkalommal a szomszéd Kádártaiak is csatlakoztak a kezdeményezéshez, és velünk egy időben ők is tisztábbá varázsolták lakóhelyüket. A jól végzett munka örömét náluk, a református parókia udvarán egy közös uzsonnával ünnepeltük meg. Köszönjük a vendéglátást, a közreműködőknek pedig a segítséget!

Anyósfesztivál (2010. július 10.)

Az immár hatodik alkalommal megrendezett Anyósfesztiválon (ezúttal Polgáron) a rátóti anyósok újra kitettek magukért.

Eredményeik:

Pallag Józsefné: Legszebb anyós
Nagyné Borbás Mária: Szuper anyós
Surányi Józsefné: Asszony totó I. helyezés, Bográcsos főzőverseny I. helyezés, Sodrófa hajitás II. helyezés (mindössze6 cm-el lemaradva az első helyről), Szervezőkészség II. helyezés.

Gratulálunk nekik!

Háromnapos vigadalom Rátóton (2010. jún. 18-20.)

Fotógalériánkat megtekintheti itt

Ünnepeltek a rátótiak: népművészeti kirakodóvásár, arcfestés és élménypark várta a sportpályára látogatókat.

Az érintetlen és végtelen Bakony szomszédsága, az ősi múlttal rendelkező Veszprém közelsége és a Balaton vonzáskörzete éppúgy csábító célponttá teszi Gyulafirátótot, mint az itt élő emberek vendégszeretete és a hagyományőrző rendezvényei.

Nem volt másképp ez a hétvégén sem: összejött a közösség, a családok, és a falu apraja-nagyja, hiszen Gyulafirátót, immár tizenkilencedik alkalommal tartotta háromnapos vígasságát. Láthatóan mindenki jól érezte magát a Rátóti Napokon, melynek díszvendége volt dr. Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes, a választókerület képviselője is.

Köszöntőbeszédében, Gyulafirátót közösségét, lakóit jellemezte, "különböző nemzetek svábok, németek és magyarok , őshonos rátótiak, valamint reformátusok és katolikusok élnek egymás mellett, békében."

Navracsics Tibor, Sándor József és Czaun János

- Nem adta fel identitását, önálló közösségé formálódott, saját zászlójával és címerével. A település lakóinak közösségi életét színvonalas művészeti és kulturális programokkal színesítik, élénkítik - mondta Navracsics, majd ígéretet tett, hogy rövidesen megépül az annyira óhajtott elkerülő út is.

Czaun János alpolgármester, városrészi képviselő a falunapok történetét osztotta meg a hallgatósággal: a hagyományt 1990-ben teremtették meg a falu lakói, akik a hagyományt azóta híven ápolják. Hadnagy László tanár volt az, aki összefogta a civil szervezeteket és fáradhatatlanul munkálkodott azon, hogy az ősi hagyományok életben maradjanak, s legyen mit tovább adni a következő generációnak - mesélte.

A köszöntőket követően, negyedik alkalommal adták át a Hadnagy László díjat, melyet Sándor Józsefnek ítélt a közgyűlés: a művelődési ház könyvtárosaként közel negyven éven át végezte lelkiismeretesen és kitartóan munkáját, író-olvasó találkozókat és kerekasztal beszélgetéseket is szervezett a könyvtáros.

A szombat este, neves előadóművészek produkcióival zárult, majd a helybeliek álarc mögé bújva ropták reggelig a táncot, az utcabálon.

A rendezvény vasárnap is folytatódik, amikor délután négy órától, rátóti amatőr zenekarok mutatkoznak be.

Forrás: www.vehir.hu

Elmosta a falut az eső (2010. jún. 09.)

Amíg nincs rendes járda és csapadékelvezetés, addig nincs értelme az utcákat felújítani - jelentette ki Czaun János, lakossági fórumon.

Két nap alatt az évi csapadékmennyiség egyharmada zúdult le a Bakonyból Veszprémre és környékére. Ilyen nagy mennyiségű esőzésre több évtizede nem volt példa - vélik a helybeliek és a szakemberek is egyöntetűen. A viharos időjárás során az árkok, pincék és kertek megteltek vízzel, a csatornák a terhelést nem bírva kiöntöttek, nem is szólva a környékbeli folyókról és patakokról. Az esőzés milliós károkat okozott.

Czaun János alpolgármester

- Igazi próba elé állította az időjárás a település csatornarendszerét – mondta Czaun János alpolgármester, Rátóton, a helyi művelődési házban tartott fórumon, majd hozzátette, három héttel az esőzés után, még mindig van olyan pince, amelyben áll a víz. Szerinte a jövőben átfogóbb és komplexebb megoldást kell találni a víz és csapadék elvezetésére. Ennek a kezdeményezésnek a megbeszélésére hívta össze a polgárokat.

Radács Attila

Radács Attila, a Bakonykarszt Zrt. műszaki igazgatója elmondta, a folyamatos ellenőrzések során kiderült, ivóvízszennyezés nem történt, a csapadékcsatornák a terhelést nem bírták, így került a szennyvízcsatornába esővíz - annak ellenére, hogy többször felhívták a lakók figyelmét, a tetővizet, a szennyvízrendszerbe nem lehet belevezetni.

Kovács Zoltán, a városfejlesztési iroda munkatársa hosszasan elemezte Rátót geográfiai helyzetét, továbbá a csatornarendszer előnyeit és annak hibáit. Elmondta, bár az utóbbi évben végeztek mederkotrásokat a Séd szakaszon, és padkarendezésre is sor került, az utcák árkai elhanyagoltak. Az utóbbiért, úgymond, mindenki felelős, mert jogszabály kötelezi a lakókat arra, hogy az ingatlanjaik előtti árkot karban tartsák és gondozzák.

Egyszerre nagyobb összeget az önkormányzat nem tud a csatornázási gondok megoldására fordítani, így akár tíz évig is eltarthat a hálózat felújítása. Például a Posta utcában levő 108 méteres szakasz árkolása és kotrása több mint 2 millió forintba kerülne - tájékoztatott Kovács.

Végül a lakók a teremben felállított térképek segítségével érzékeltették gondjaikat, mondták el javaslataikat és észrevételeiket.

Forrás: www.vehir.hu

Pünkösdi vígasság Rátóton (2010. május 23.)

Rönkdobás és sodrófahajítás, humor és játék, pünkösdi királyválasztás, májusfa kitáncolás – Pünkösd napját ünnepelték Rátóton.

Számos helyen hagyományosan búcsút rendeznek pünkösd napjaiban, s különböző közösségi programokkal várják az ünneplőket: Rátóton, szombaton délután, a templom előtti Rátót Mátyás emlékpark közelében tartották a helyiek hatodik alkalommal a pünkösdi királyválasztással egybekötött családi napot.

A magyar szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de számos vonásukban az ősi tavaszünnepi pogány rítusok emlékét is őrzik. Jellegzetes népszokás ilyenkor a pünkösdölés, a pünkösdi király- és királynéválasztás, valamint a májusfa-állítás vagy -kidöntés.

A gyerekeket játszóház, kézműves sarok és ügyességi játéktér várta, míg a felnőttek három csapatba verődve versenyeztek a „királyi címért”. Ügyességi és erőnléti produkciókban mérték össze erejüket, rátermettségüket és képességeiket a falu legényei és leányai, hiszen a pünkösdi királyválasztás, legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról és királynéről szólnak. Fiatalok és idősebbek egyaránt élvezték a nyári napsütésben a kreatív és színes feladatok és szórakozási lehetőség sokaságát, amit közös vacsora zárta.

Napjainkban is élő szokás még Dunántúlon a kislányok pünkösdi királynéjárása. A kis királynő feje fölé társnői selyemkendőből vont "sátrat" tartanak. A lányok házról házra járnak köszönteni, közben rózsaszirmokat hintenek szét. A királynő néma szereplő, s nem szabad mosolyognia, ha a háziak nevettetik.

Forrás: vehir.hu

Magyarország újra győzhet áprilisban Szausev Xénia Fotó: Melczer Zsolt 2010. 03. 14.

A márciusi ifjak kivívták maguknak a modern Európa elismerését és bámulatát – mondta Navracsics Tibor Gyulafirátóton.

A nemzeti ünnep alkalmából, vasárnap a színházkertben, a Fidesz veszprémi csoportja tartott megemlékezést a Petőfi szobornál, amelyen Navracsics Tibor országgyűlési képviselő, a párt parlamenti frakcióvezető vendégeként jelen volt Kósa Lajos a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere is. Az ünnepségsorozat délután Gyulafirátóton fáklyás felvonulással folytatódott.

Délután, Gyulafirátóton fáklyás felvonulással kezdődött a megemlékezés. A zord időjárás ellenére a polgárok az önkormányzattól a Batthyány Lajos emlékszoborig kísérték a fáklyát, ahol Czaun János alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, országgyűlési és helyi képviselőket.

Fáklyagyújtás Gyulafirátóton

Dr. Navracsics Tibor beszédében hangsúlyozta, új fejezet nyílik az ország történetében. Emlékeztetett: március tizenötödike a szabad Magyarország és a magyar szabadság ünnepe is, melyet több mint két évtizede szabadon ünnepelhetünk. Az esti rendezvényen közreműködtek a Gyulaffy László Általános Iskola tanulói, a Bakonyerdő Pávakör, valamint az MH Légierő Zenekara. Végül elhelyezték az emlékezés koszorúit és mécseseit.

Forrás: www.vehir.hu - A teljes cikket elolvashatja és még több képet láthat ide kattintva.

Nőnapi gyöngykiállítás (2010. március 5.)

A VMK Gyulafirátóti Művelődési Házában Wachterné Zsargó Zsanett kézműves „Gyöngyözön” című kiállítása nyílt meg, majd nőnapi műsoros est köszöntötte a megjelenteket pénteken.

Némethné Gunther Teréz intézményvezető köszöntőjét követően, dr. Navracsics Tibor országgyűlési képviselő nyitotta meg a kiállítást. Nőnaphoz mi sem illik szebben, mint egy ilyen gyöngyözön kiállítás - kezdte beszédét a képviselő. Kiemelte, hogy még közösségteremtő szerepe is van Zsanett művészetének, hisz ez a kiállítás hozott össze ennyi embert és jól illeszkedik a nőnaphoz is, mivel leginkább ők használják ezeket a gyöngy ékszereket díszítő elemként önmagukon. A megnyitót követően előbb a közönség megcsodálta a művész alkotásait, majd Hegedűs Veronika és Csizmadia Géza zenés összeállításával köszöntötték a hölgyeket „Mert csak a nőkön nem fog az idő” című műsorral. A zenés program után a hölgyek között egy csodálatos gyöngy ékszer került kisorsolásra, a férfiak között pedig egy meglepetés ajándék talált gazdára.

Elismerés a Polgárőrségnek (2010. február 27.)

A polgárőr egyesületek megyei közgyülésén Bobay János a Gyulafirátóti Polgárőr Egyesület alelnöke a Polgárőr Érdemkereszt bronz fokozatát vehette át Cseh Istvántól az Országos Polgárőr Szövetség bűnmegelőzési, vám- és határrendészeti alelnökétől. Az elismeréshez gratulálunk!

Asztalitenisz bajnokság a Művelődési Házban (2010. február 13.)

A február 13-án a művelődési házban lebonyolított asztalitenisz bajnokság nyertesei:

Párosban
I.    helyezett        Vajda Tibor – Hercegh Istvá
II.   helyezett        Veingartner Ferenc – Andirkó László
III.  helyezett        Trombitás Zoltán –Rózsahegyi Ferenc

Egyéniben
I.   helyezett         Vajda Tibor
II. helyezett         Andirkó László
III. helyezett         Rózsahegyi Ferenc

A helyezetteknek gratulálunk!

A VMK Gyulafirátóti Művelődési Házában megnyílt Varga Ibolya: "Szemlélődés, avagy egy természetbúvár ecsettel" című kiállítása. (2010. január 28.)

Némethné Gunther Teréz intézményvezető köszöntőjét követően a Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei Suite Champetre-től két részletet adtak elő. Sigmond István, a Veszprémi Kittemberger Kálmán Állatkert nyugalmazott igazgatója a kiállítás megnyitójában elmondta: a művész képi megfogalmazása leginkább Fekete István regényeihez illenek. Alkotó titka pedig az egész és a rész rögzítésével az eredeti hangulat visszaadása, legyen az mozaik, festmény vagy porcelántárgy, mind egyformán hatással vannak a szemlélődőre.

Varga Ibolya Kőbányán él és dolgozik, porcelánfestőként és számítógépes grafikusként. Kiállított munkái a természetet, a természetben élő állatokat ábrázolja akvarell, pasztell, mozaik és olajképeken, grafit valamint színes ceruzarajzokon, porcelántárgyakon. Február 18-ig tekinthető meg a kiállítás a Gyulafirátóti Művelődési Házban.

Ünnep a Magyar Kultúra Napja alkalmából „A magyar nép zivataros századaiból” címmel (2010. január 21.)

A magyarság történelmét versekben bemutató irodalmi műsort szervezett a VMK Gyulafirátóti Művelődési Háza az irodalomkedvelők részére.

A jelenlévőknek nagy élményt jelentettek a szépen előadott gyönyörű versek a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad tagjainak: Horváth Imre és a műsort szerkesztő Felföldi Gábor előadásában. Zongorán közreműködött: Csóka Levente a Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola növendéke.

1956 október 23-ra emlékeztünk...

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak, Tisztelt Igazgató Asszony és Pedagógus Kollégák, Tisztelt Vendégeink, Hölgyeim és Uraim, Kedves Gyerekek!

Három éve már, hogy együtt ünnepli Gyulafirátót település október 23-át a Gyulaffy Általános Iskolával. Akik most harmadikosok, másodikosok, elsősök, azok nem is emlékeznek másra, hisz az ő iskolaéveikben ez már hagyománynak számít, az ő életükben ez mindig így volt. Az ember élete viszont folytonos változás. Ezek általában kis változások: ma megtanulsz egy újabb betűt, holnap kirándulsz egyet, és látszólag minden ugyanúgy megy tovább. És ha az egyik napot összehasonlítjuk a másikkal, tényleg úgy tűnik, hogy nem sok minden különbséget lehet kimutatni.
Vannak azonban nagy, komoly változások is. Amikor vége az iskolának és jön a nyári szünet, mikor elmentek nyaralni a szüleitekkel, mikor középiskolába mentek – ez már komolyabb változás az életetekben. Pláne, ha majd házasságot köttök, elköltöztök otthonról – ezek radikális döntések és változások lesznek addigi életetekhez képest.

Kedves Barátaim, nincs ez másképp egy nemzet életében sem. Apró változások sora követi egymást nap mint nap, és nem tudjuk megkülönböztetni, miben különbözik a tegnap a mától. Ám ha mondjuk egy tíz évvel ezelőtti napot hasonlítunk össze a maival, rögtön látjuk, mi minden változott – hogy pozitív vagy negatív irányba, ezt mindenki döntse el maga.

53 éve, 1956 október 23-án egy ilyen radikális változás történt Magyarország életében. A nemzet 8 év diktatúra után azt mondta: elég volt! Elég volt az embernyomorító zsarnokságból, elég volt a félelemből, elég volt a hazugságokból, elég volt a rajtuk élősködőkből – elég volt a szocializmusból és a szocialistákból. A fiatalok kivonultak az utcákra (mert a világon minden forradalmat a fiatalok robbantanak ki), és hamarosan csatlakoztak hozzájuk a munkások, a polgárok is. Mindenki ujjongott, boldog volt, és egy szebb jövőben reménykedett. De ezt Magyarországon nem adják olyan könnyen a szocialisták.

Az egyetemisták tömegtüntetése véres sortűzbe, a rádió ostromába torkollott. A hatalmas Sztálin-szobrot ledöntötték, a zászlókból kivágták a gyűlölt Rákosi-címert. Azóta a jelképe az ’56-os forradalomnak és a magyar nép szabadságvágyának a lyukas zászló, biztos már Ti is láttatok ilyent. A nap eseményeiről itt most részletesen nem szeretnék beszélni, majd a napján, október 23-án a temetőben való megemlékezésen el fogom mondani, amelyre minden jelenlévőt szeretettel várok.

Kedves gyerekek, tisztelt hölgyeim és uraim, ahogy az elmúlt 2 évben, most is meg kell említenem egy nevet október 23-án Gyulafirátóton. Ludmann Sándor honvédét, akiről sokáig még a nevét se tudtuk, a sírján is „ismeretlen katona” felirat szerepel itt Gyulafirátóton az alsó temetőben. Nem tudjuk, honnan jött és hova tartott: a falu határában agyonlőtték, majd kivégzői gyáván továbbálltak. Az arra járók a tűzoltószertárhoz hozták, mely a ami Önkormányzat épülete mögött van, onnan a falu népe vitte ki a temetőbe, és ökumenikus szertartás keretében temették el. Gondos kezek azóta is ápolják, gondozzák a sírját, melynél minden év október 23-án bensőséges, családias hangulatban emlékezünk meg az 56-ban történtekről. Ő már hozzánk tartozik örökre, mint a szabadságra vágyó ember jelképe településünkön.

Kedves gyerekek, az életünk folyamatos változás. Nemcsak a Ti életetekben, hanem a magyar nemzetében is. Kívánom, hogy ezek a változások pozitív irányba mutassanak, és Ti, a XXI. század gyermekei egy szabad, független, félelem és zsarnokság nélküli Magyarországon nőjetek fel! Soha ne feledjétek, honnan jöttetek; szűkebb hazátokat: Gyulafirátótot, tágabb hazátokat: ezt a szép, szabad Magyarországot, és a legtágabb hazátokat, melyből kultúránk gyökerezik: a keresztény Európát.

Köszönöm a figyelmeteket!

Czaun János, Gyulaffy László Általános Iskola, 2009. október 22.

"Örökké a hőseink lesznek"

Szausev Xénia 2009. 10. 06. 19:15

Navracsics Tibor: Egy diktatúra küldte a tizenhármakat a halálba és egy nemzetért áldozták fel életüket.

Gyulafirátóton, Batthyány Lajos szobra előtt emlékezett az aradi vértanúkra Navracsics Tibor országgyűlési képviselő, a Fidesz frakcióvezetője, Czaun János alpolgármester és több civil szervezet és intézmény képviselője.
A Bakonyerdő Pávakör műsora után az alpolgármester, a városrész képviselője köszöntötte az egybegyűlteket, majd a történelmi események méltatása után a felelősségről beszélt.
– Itt a szobornál immár tizedik esztendeje emlékezünk hőseinkre – mondta, majd hozzátette: az emberi felelősség százhatvan éve ugyanolyan fontos volt, mint ma, amikor azt szeretnénk, hogy 2010-ben – akárhogy is alakul a magyar nép sorsa –, felelős miniszterelnöke legyen az országnak.

Az alpolgármester ünnepi gondolatai után Navracsics Tibor idézte fel a százhatvan évvel ezelőtti eseményeket.

– Ha megfigyeljük 1848–49 eseményeit, politikai eszméit és személyiségeit, azt láthatjuk, hogy számos vitás kérdés foglakoztatta őket. Sok mindenben nem értettek egyet, kivéve abban, hogy valamennyien szabad, független és polgári Magyarországot akartak. Ez volt az a magyar ügy, amiért nemcsak a tábornokok, de rajtuk kívül áldozatok ezrei adták életüket.
A vértanúkra minden évben megemlékezünk, mert nehéz feldolgozni, hogy az élettől kellett megválniuk a nemzetért. A történtek egyben tanulságot is szolgáltnak: csak becsületesen éri meg élni, megalkuvás nélkül, az életünk célját szolgáló eszmét ápolva még akkor is, ha életünk feláldozásával jár – fejtette ki.

Ezután a politikusok és a városrész civil szervezeteinek képviselői elhelyezték a koszorúkat és a megemlékezés virágait a Batthyány emlékműnél.

Forrás: vehir.hu. Képes beszámolót is láthat ide kattintva!

Tizenöt éves a rátóti német tagozat

Szausev Xénia 2009. 10. 03. 09:58

Czaun János: a német hagyományok a települést színesítik, és bárki, aki ebben részt vesz, csak gazdagabb lesz tőle.

Több hetes készülődés előzte meg az ünnepséget, amelyre a Gyulaffy László Általános Iskolában minden gyermek izgatottan várt. A német nemzetiségi tagozat immár másfél évtizedes fennállását pénteken gálaesttel ünnepelték a diákok, szülők, tanárok.
Czaun János alpolgármester köszöntötte a megjelenteket.
- Minden nemzet a nyelvében és az öntudatában él. E két dolog miatt nagyon fontos, hogy a gyerekek a családon túl, az általános iskolában is megismerkedjenek a német nyelvvel és hagyományokkal - mondta, és hozzáfűzte, rendkívül büszke, hogy a gyulafirátóti Gyulaffy iskola képes volt ennyi éven át fenntartani a német kisebbségi tudatot és a nyelv hagyományait.

A köszöntő után a színpadot a gyerekek vették birtokukba. A diákok változatos produkciókkal készültek: a tánc mellett népviseleti bemutató és színdarab színesítette a műsort.

Ezután Mágedliné Kiss Eleonóra, az iskola igazgatója virágot és emléklapot adott át hat iskolai dolgozónak munkájuk elismeréseként.

Debreczenyi János polgármester az ünnepi vacsora előtti pohárköszöntőjében elmondta, örömteli vívmány a különböző népek és nemzetiségek egymás melletti békés léte.

A helybeliek az est vendégeit hazai és német-táji, házi készítésű süteményekkel és meleg étellel várták.
Forrás: vehir.hu. Képes beszámolót is láthat ide kattintva!

Szüreti Vigasságok Gyulafirátóton (2009. szept. 18.)

A hagyományoknak megfelelően idén is megtartottuk a szüreti vigasságokat településünkön. Az óvodások táncos műsora után Csizmadia Krisztina kiállításának megnyitója, majd helyi művészeti csoportok fellépése következett. Az eseménnyel egy időben kézművesek munkáját is megtekinthették az érdeklődők, a merészebbek ki is próbálhatták őket. A Csalán Egyesület is folytatta a komposztáló akcióját: korlátozott számban még mindig rendelkezésre állnak ingyenes komposztáló edények.

Kulturális Örökség Napja Gyulafirátóton (2009. szept. 18.)

A Kulturális Örökség Napjai keretében a Gyulafirátótért Közhasznú Egyesület meghívására a település vendége volt Szörényi Levente. A premontrei kolostor romjánál a művelődési házzal közösen szervezett rendezvényen Katona János a légierő zenekar karnagya beszélgetett a neves művésszel zenei pályafutásáról, a pilisben folytatott ásatásokról és a szőlőművelésről. A szépszámú közönség a kellemes időben élvezettel hallgatta a beszélgetést.

Megszépül a Haraszt utca (2009. október 15.)

Jó hír a Haraszt utcában élőknek, hogy idén a "minden évben egy új gyulafirátóti utca" program keretében az ő lakhelyük előtti úttest lesz felújítva.
Veszprém Önkormányzata 2009 májusában döntött a felújítandó utakról, és ezek közt pályáztunk a Haraszt utcára. A Regionális Fejlesztési Tanács elfogadta, és 50%-ban támogatja a pályázatot, így a közel 10 milliós beruházás felét állami, másik felét önkormányzati támogatással tudjuk felújítani. Pillanatnyilag a közbeszerzés eredményére várunk, ennek végeztével a nyertes beruházó megkezdheti a kivitelezést.
Nem könnyű megjósolni, de várhatóan november elején fognak elkezdődni a munkálatok (amennyiben az időjárás nem engedi, csak 2010. márciusában). Kérek minden érintettet, hogy legyenek türelemmel a kivitelezés néhány napja során, és lehetőségeik szerint segítsék a minél gyorsabb munkavégzést.
Köszönettel: Czaun János

VIII. Eplény Vigasságok (2009. aug. 8.)

Nem lehet panaszra okunk, derekasan helytálltak a Rátótiak az Eplényi Vigasságokon.

6 település mérte össze erejét és ügyességét szombaton Eplényben. Volt itt főzőverseny, női focibajnokság, ügyességi és erőverseny éppúgy, mint gyerekeknek vetélkedő vagy erdőben keresztbe létrahordás (csakis a mi kedvünkért). A hangulat remek volt, és az a 30 csapattag, aki Rátótot képviselte, bizony remekül érezte magát. Köszönöm mindenkinek a részvételt, a rendezőknek pedig a segítséget!
Czaun János

XVIII. Gyulafirátóti Falunapok (2009. június 19-20-21.)

A rossz idő sem riasztotta vissza a gyulafirátótiakat attól, hogy nagy számban vegyenek részt a 18. alkalommal megrendezett falunapokon. A két helyszínen, három napig folyó rendezvényeken több, mint ezren vettek részt (a vendéglátósok becslése szerint.)

Programok:

2009. június 19-én pénteken (Művelődési Ház):
17.00: Nagy István újság-képíró festményeiből „Képírásaim 2” címmel emlékkiállítás megnyitója
A Rátóti Napok rendezvénysorozatot és a kiállítást megnyitja: Czaun János, Veszprém MJV alpolgármestere, Városrészi Önkormányzat vezetője
Közreműködik: Veres Györgyné Petrőcz Mária ének, Meh Oxana zongora
A kiállítás megtekinthető: 2009. július 03-ig hétköznapokon 16.00-19.00 óra között.
Helyszín: VMK Gyulafirátóti Művelődési Ház (Gyulafirátót, Hajmáskéri u. 2.)

2009. június 19-én pénteken (Sportpálya - Nagyszínpad):
19.00-tól: Táncbemutatók: Anaconda Rock and Roll Klub Gyulafirátóti és Veszprémi Csoportja, Cholnoky Mozgásművészeti Stúdió
20.00-tól: Hip-hop est: Lofty Crew hip-hop tánccsoport, GAZE, HŐSÖK, „Revolution” Beatbox Show-2x-es magyar bajnok, világbajnok 3. h. Sick 7 Break Táncshow, Free Dance hip-hop tánccsoport
22.00-tól: Disco – Revolution D.J.szet

2009. június 20-án szombaton (Sportpálya - Nagyszínpad):
14.00-15.00: Rendőrség kutyás bemutatója a nagypálya északi oldalán
15.00-16.00: Holló együttes – Vándormuzsikusok című interaktív gyermekkoncertje
16.00-16.30: Zirc VSE Kötélugró Show
16.30-17.30: „Hagyományőrző Színpad”: Bakonyerdő Pávakör, Gyulafirátóti Gyermek Néptánccsoport, Hajmáskéri Vadgalamb Néptánccsoport, Rátót Mátyás Nyugdíjasklub Hagyományőrző Csoportja, Dékmárné Forgács Zsuzsanna és Kubriczky József Néptánc műsora
17.30-18.10: Keresztes Ildikó énekesnő
18.10-18.25: Gyulafirátót zászlójának ünnepélyes bevonulása. Közreműködnek: Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola rézfúvós növendékei, Meghívott vendégek köszöntői
18.25-18.40: Hadnagy László Díj átadása
18.40-19.30: 2Szoknya 1Nadrág, a Madách Színház művészeinek operett műsora
20.00-21.00: ABBA Show
21.00-21.30: Rokker Zsolti humorista
21.30-22.00: Groovehouse Együttes
22.00-22.10: Tűzijáték
22.30-03.00: Utcabál a körmendi 5LET’T Zenekarral

2009. június 21-én vasárnap (Sportpálya - Nagyszínpad):
16.00-22.00: Rátóti „Rock Randevú” – amatőr zenekarok bemutatkozása: Wattacukor, Determinus, Testosterone, Tűzvihar

Kísérőprogramok: kirakodóvásár, kézműves foglalkozás, arcfestés, népi játékok, élménypark, vendéglátó egység.

X. Országos Rátót-találkozó Gyulafirátóton (2009. máj. 23.)
Gyulafirátót fogadta idén az ország másik két Rátótját: a Vas megyei Rátótot és a Pest megyei Vácrátótot a tizedik alkalommal megrendezett Rátótok találkozóján.
Reggel nyolckor fogadtuk a két küldöttséget a Művelődési Házban, majd némi falatozás és frissítők után elindultunk Veszprémbe. A tavaly átadott Veszprém Aréna megtekintése végén jó érzés volt bekiabálni a hatalmas belső térbe, hogy "Hajrá, Rátót!"
Ezt követően Veszprém belvárosa következett, a Városháza és a Vár. De sietnünk kellett vissza, mert várt minket az ebéd a Mozarella Étteremben, ami után - a tíz éves jubileum alkalmából - fát ültettünk.
Négy órakor a Művelődési Ház udvarán mutatkoztak be egymásnak a Rátótok, amit vacsora és hajnalig tartó ünneplés követett. Két év múlva Vácrátóton találkozunk!

A Veszprém Televízió összefoglalóját ide kattintva lehet megtekinteni.
A képeket Hauzler László, a Veszprémi 7Nap fotósa készítette, köszönjük, hogy rendelkezésünkre bocsátotta őket!

Civil Nap Veszprémben (2009. május 16.)

A Gyulafirátótért Közhasznú Egyesület csapata nyerte a május 16-án megrendezett Veszprémi Civil Nap hagyományos halfőző versenyét. A hét induló csapatból a zsűri nagy fölénnyel a Kirchkesznerné, Erzsi és Csomainé, Angi által készített halászlevet találta a legízletesebbnek. Népszerű volt az Egyesület tagjai által vezetett játszóház is, amelyen az érdeklő gyerekek különböző papírjátékokat készíthettek. A Gyulafirátóti Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület szinpadi produkcióval aratott sikert.
Farkas László

Közhasznúak éves beszámolója (2009. ápr. 17.)
Éves beszámoló közgyűlését tartotta április 17-én a Gyulafirátótért Közhasznú Egyesület a Pásztor utcai közösségi helyiségben. Az egyesület tagjai megvitatták és elfogadták a vezetőség beszámolóját a 2008-ban végzett munkáról és meghatározták a 2009-ben végzendő feladatokat. Ezek között a már hagyományossá vált rendezvények mellett több új program ötlete is felvetődött. Az egyebek napirendi pontban több, a település szebbé tételét célzó javaslat hangzott el.
Farkas László

Radnótira emlékeztünk (2009. ápr. 17.)

100 éve, 1909. május 5-én született Radnóti Miklós, aminek emlékére nyugdíjas versmondó verseny zajlott Gyulafirátóton.
A rendezvény során, amit a Megyei "Életet az Éveknek" Nyugdíjas Klub szervezett, 29 fellépőt hallgathattak meg a jelenlévők. Díjak nem születtek, ám minden fellépő okleveles elismerésben részesült. Sok sikert kívánunk nekik az országos döntőn!
A képeket Hauzler László, A Veszprémi7Nap munkatársa készítette. Köszönjük, hogy rendelkezésünkre bocsátotta őket!

Bomba Gyulafirátóton (2009. márc. 31.)

Egy építkezésről érkezett a bejelentés a rendőrségre és az önkormányzathoz: a földmunkák során bombát találtak. A kiérkező tűzszerészek megállapították: a bomba II. Világháborús német páncéltörő gránát, ami nincs élesítve. A területet biztosítottak, a veszélyes gránát megsemmisítéséről hamarosan gondoskodnak.
Mint tudjuk, a II. Világháború utolsó nagyszabású német ellentámadása, a Konrád-hadművelet, mely Budapest szovjet ostromgyűrűjének megszüntetését próbálta megcélozni, Gyulafirátótot is érintette, így várhatóak hasonló leletek. Kérjük, aki hasonló veszélyes tárgyakat talál, ne nyúljon hozzá, hanem értesítse a rendőrséget!

35 éves a Bakonyerdő Páva Kör (2009. márc. 04.)
Lelkesen készülnek az örökifjak a születésnapra. A jeles alkalomra egy dvd is készül, ami az elmúlt évtizedek legszebb dalait örökíti meg, képekkel illusztrálva. A televíziós felvétel néhány pillanatát megörökítettük, hogy itt a honlapon is látható legyen.

Március 15-re emlékezett Gyulafirátót (2009. március 14.)

Március 15-e lángja letakarható, elhallgatható és megtagadható akár évtizedekig is, de a legreménytelenebb pillanatokban ismét elkezd világítani, ott él a szívünkben, és tovább adható a gyermekeinknek is – mondta a gyulafirátóti városrész ünnepi megemlékezésén Czaun János, a városrész önkormányzati képviselője. A rátótiak a Batthyány emlékszobornál ünnepeltek. Hazánk ma súlyos állapotban van – hangsúlyozta beszédében Czaun János, a nemzet széthullásának megakadályozásában fontos szerepük lehet a családoknak. A video letölthető a Veszprém Televízió honlapjáról, a képre kattintva.

Forrás: Veszprém Televízió

A polgárőrség éves beszámolója (2009. február 27.)

Beszámoló közgyűlést tartott február 27-én a Gyulafirátóti Polgárőr Egyesület a Pásztor utcai közösségi helyiségben. A rendezvényen részt vett a Katanics Sándor a Kádártai- és Czaun János a Gyulafirátóti Városrészi Önkormányzat vezetője. Az egyesület tagjai megvitatták és elfogadták a 2008-ban végzett munkáról szóló beszámolót és a pénzügyi beszámolót. Meghatározták a 2009. év feladatait és az egyesület költségvetését. Az önkormányzati képviselők hozzászólásaikban elismeréssel szóltak a polgárőrök munkájáról és a továbbiakban is támogatásukról biztosították az egyesületet. A közgyűlés a településről közelmúltban elköltözött alelnök helyére Bobay Jánost választotta alelnöknek. A tagok döntöttek arról is, hogy az egyesület tagságát kisebb csoportokra osztva oldják meg a szolgálatvezénylést, növelve ezzel a közterületeken való megjelenést. A tagtoborzás szükségessége is szóba került, több taggal lehetne növelni a szolgálati órák számát. A közgyűlés végén az egyesület vezetése szétosztotta azokat a technikai felszereléseket (jó minőségű elemlámpák, gépkocsira helyezhető mágneses polgárőrség feliratok és fényhíd), amelyeket a 2008-ban kapott támogatásokból sikerült beszerezni. (Képek és szöveg: Farkas László elnök)

Farsangi mulatság (2009. február 21.)

Idén is megünnepelte Gyulafirátót a farsangot. A zenés, táncos mulatság során fellépett a Bakonyerdő Pávakör, a Gyulaffy László Általános Iskola Német Nemzetiségi Tagozatának tánccsoportja, a Rátót Mátyás Nyugdíjas Klub, a helyi akrobatikus rock and roll tánccsoport és Mátyás István zenész.

A fotókat Hauzler László, a Veszprémi 7 Nap fotósa készítette. Köszönjük neki, hogy rendelkezésünkre bocsátotta!

„Legyenek büszkék arra, hogy rátótiak”

A térség legnagyobb falunapja Gyulafirátóton

Füssy Angéla - Fotó: Rádóczy Csaba - 2008.06.22 16:09 - Forrás: www.vehir.hu

Több mint másfélezren látogattak ki a hétvégén Gyulafirátótra,a két és fél napon át tartó falunapra. A XVII. Rátóti Napok ennél sokszínűbb rendezvény már nem is lehetne. Tizedik alkalommal találkoznak itt a kádárok, s miközben a reneszánsz kort idézik meg a nap közbeni programok, esténként neves előadók, zenekarok adnak koncertet. Gyulafirátót bár Veszprém része, önálló múlttal, kultúrával és hagyományokkal bír, amire méltán büszke.

X. Országos Kádár Találkozó Gyulafirátóton

Pénteken délután a XVIII. századi premontrei kolostorromnál a helyi hagyományőrzők műsoraival vette kezdetét az idei Rátóti Napok. A fáklyás reneszánsz estet követően Dukai Reginával és a hip-hop Európa bajnok Véber Viktóriával hajnalba nyúltak a programok. Szombaton játszóházzal és bábelőadással vártak kicsiket és nagyokat, majd délután a Tapolcai Musical Színpad énekesi léptek színpadra. A tehetséges fiatal énekesek az Egri Csillagok című musicalből adtak elő részleteket. A falunapok fénypontjaként átadták a Hadnagy László díjat. Az eseményen Czaun János alpolgármester, rátóti részönkormányzat vezető mellett Debreczenyi János polgármester és országgyűlési képviselők is megjelentek. Hogy mitől ilyen erős Gyulafirátót identitástudata, kultúrája, arra Debreczenyi János adta meg a választ. A vár ereje nem a falak vastagságában, hanem a védők erejében van – fogalmazott a polgármester.

A falunapok hagyományát 1990-ben teremtették meg az elődök, az utódok pedig híven ápolják. Akkor a Kastélykert Óvoda udvaráról, elindult valami… Hadnagy László tanár úr, ahogy a megemlékezők idézték: mindenki Laci bácsija, összefogta a civil szervezeteket, és fáradhatatlanul munkálkodott azon, hogy az ősi hagyományok életben maradjanak, s legyen mit továbbadjanak a rátótiak gyermekeiknek, unokáiknak: a következő generációknak.

János király itthon van!

Gyulafirátót folyamatosan bővül és szépül. Egyre több a betelepülő. Kimutatások szerint 2023-ra a mai négyezer helyett, hatezren fognak itt élni. Hamarosan számos új utcát is nyitnak a városrészben. Míg több kistelepülésen iskolákat kellett bezárni, integrálni, a rátóti iskolában a tanulók száma is növekszik. Ma 25 eplényi kisdiák tanul itt, de amennyiben hamarosan erre döntés születik, számuk 63-ra nő majd jövő év szeptemberétől – mondta Czaun János.

Pál Béla országgyűlési képviselő emlékeztetett, hogy az évszázadok során talán sosem volt itt könnyű az élet, de mindig voltak hősök, akik küzdöttek ezért a településért. Hadnagy László mellett külön kiemelte Szöllősi Mihály apát, kanonok jelentőségét, aki Rátóti Krónika címen összegyűjtötte és megírta Gyulafirátót történetét, s ezzel öregbítette hírnevét.

"Legyenek büszkék arra, hogy rátótiak!"

dr. Horváth Zsolt országgyűlési képviselő példaként hozta fel saját választókerületéből Nemesleányfalut, mely akárcsak Gyulafirátót Veszprémnek, Nemesleányfalu Nagyvázsonynak a része lett. Mindkét településre, most már városrészre igaz, hogy szívük mélyén azok maradtak, akik voltak. Önök rátótiak, és legyenek büszkék erre, az önöké igazi értékmegőrző és értékteremtő közösség! – mondta Horváth Zsolt. Gyulafirátótnak saját civil szervezetei, saját nyugdíjas klubja, dalköre van. Önálló díjat alapított, s mindezekkel az önállóság, az identitástudat csak tovább erősödik.

A köszöntőket követően Czaun János, mint a részönkormányzat vezetője átadta az idei, avagy második Hadnagy László díjat. Közösségi munkájáért ez alkalommal Gunther Jánosné, a Bakonyerdő Pávakör és a nyugdíjas klub alapítótagja vehette át az oklevelet, a kerámiakulcsot és pénzjutalmat.

Szombat este olyan neves előadók látogattak ki a Rátóti Napokra, mint Koós János, Rony és a Desperado. A tűzijátékot követően álarc mögé bújva reggelig rophatták a táncot a rátótiak. A falunapok programjai még a mai napon is folytatódnak. A nemzetközi futball bajnokságon a hazai csapatok, szlovákokkal, az erdélyi Sespiszentgyörgy együttesével és a német TSV Dudenhofennel mérkőznek meg. Délután 16 órától helyi és környékbeli amatőr rock zenekarok adnak randevút.

2008. május 24. (szombat)

Idén meglehetősen korán köszöntött be a húsvét, és így a pünkösd is. Két szép hagyomány, a pünkösdi király választás és a májusfa kitáncolás gyulafirátóti felelevenítését mutatják be a lenti képek - válogatás nélkül.

2008. április 30.

A hagyományoknak megfelelően ma felállítottuk a falu májusfáját.

Sajnos fotók már csak a már álló fáról készültek, de a lelkes csapat így is jól látszik. Megjegyzés: az üvegekben ásványvíz volt (állítólag).

2008. január 18.

Településünk ma a Magyar Kultúra Napját ünnepelte a Művelődési Házban.

A Művész-bejáró Alkotó Kör festményeit és üvegfestéseit bemutató kiállítás megnyitóján a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad nyújtott emlékezetesen szép bemutatót a magyar költészet gyöngyszemeiből. Ezt követően a nagyszámú érdeklődő megtekinthette a Művelődési Ház előterében berendezett kiállítást, sőt, a művek meg is vásárolhatóak. A kis képekre kattintva ízelítőt láthatunk a kiállított képekből és a megnyitóból.

2007. december 24.

Mint évek óta mindig, ma is "Christkindlis" gyerekek járták a falut, bekopogtatva minden házba.

A nekik ajtót nyitók kedves műsort kaphattak: a betlehemezés, rontáslevétel és karácsonyi dalok breviáriumát, vagyis rövid összefoglalóját, furcsa keveredésben, ami annyira jellemző Gyulafirátótra. Persze elsősorban a gyerekeknek nagy élmény ez az esemény, mind a christkindlizőknek, mind a benne részesülőknek. A mellékelt képen a sok christkindlis csoport egyike látható falujárás közben.

2007. december 22.

Hagyományos karácsonyváró ünnepi programra gyűltek össze a gyulafirátótiak ezen az estén.

Mindezek után a templom előtt a Szilágyi Általános Iskola csoportja mutatott be betlehemest, amit a Gyulafirátótért Közhasznú Egyesület szervezett. Tagjai teával, forralt borral és süteménnyel kedveskedtek a jelen lévőknek, akik a kemény hideg dacára is szép számmal voltak kíváncsiak a műsorra.

Köszönjük a már megszokott színvonalas műsort a szervezőknek!

2007. november 10.

Ma a gyulafirátótiak ismét tanújelét adták, hogy összefogással bármit el tudnak érni: két helyszínen is folytak a munkák a faluban.

Az egyiken, a Stop ABC melletti parkban egy járdaépítés folyt, amiből a bringás fiúk is derekasan kivették a részüket. A képeket megnézve látszik, hogy az átlagéletkor nem nagyon lehetett több 18 évnél, ami a falu jövőjét tekintve bizalomra ad okot.

A másik helyszín a II Világháborús emlékmű melletti park, ahol egy pályázat során nyert fákat, cserjéket ültették el (külső segítséggel) a lelkes önkéntesek.

Köszönjük munkájukat, amit dicsérjenek a fenti képek!

Minden jog fenntartva ! 2008